Növények/K/Közönséges aggófű

A lap mérete: 2090 bájt

Növények

Közönséges aggófű

{{commonskat|Senecio vulgaris|Közönséges aggófű}

Közönséges aggófű
Közönséges aggófű
Közönséges aggófű
(Senecio vulgaris, Syn: )
Más neve(i): aggófű vagy pihés-fű

A közönséges aggófű a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj.

Ez a növényfaj Észak-Afrikában, Európában mindenütt, valamint Ázsia mérsékelt övi és trópusi részein őshonos. A Föld többi kontinensére és nagyobb szigetére is betelepítették.
Elsősorban nitrogénben gazdag talajú kertekben, tarlókon termő, lágy szárú egy- vagy kétéves növény. Virágzása május-szeptember között.
Egyszerű vagy bokros, szára 20–40 cm hosszú. Levelei 3–7 cm hosszúak, kékeszöld színűek, tojásdad alakúak és durván fogazottak. A virágai sárga színűek, henger alakúak, a végük felé keskenyednek. Termései fehér bóbitásak. Gyomtársulásokban országszerte előfordul.
A növény virágzó hajtását, föld feletti részét gyűjtik.


Tartalmaz:→ Szenecionin- és szenecin-alkaloidát, rutint, C-vitamint tartalmaz.
Gyógyhatása(i): A gyógyszeripar számára fontos alapanyag, mivel a drogja görcsoldó, vérnyomáscsökkentő, vérzés csillapító illetve fájdalomcsillapító hatású. Külsőleg ülőfürdő, borogatásra használható.


Ellenjavallat: Tea, illetve forrázatként való használata ellenjavallt, mivel erős hatású!


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Közönséges aggófű