Növények/K/Közönséges aranyeső

A lap mérete: 2291 bájt

Növények

Közönséges aranyeső

Közönséges aranyeső
Termései és magjai
Közönséges aranyeső
(Laburnum anagyroides, Syn: - )
Más neve(i): közönséges sárgaakác


A közönséges aranyeső a hüvelyesek rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. A közönséges aranyeső elterjedési területe Közép- és Dél-Európa hegységei Kelet-Franciaországtól a Balkánig. Magyarországon a Dunántúlon vadon is előfordul.
Kerti növényként általában a Laburnum nemzetség másik fajával, a havasi aranyesővel alkotott hibridjét, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik.
Az aranyeső 5–7 méter magas, felálló ágú bokor vagy kis fa, keskeny, szabálytalan koronával. Kérge sima, zöldesbarna. Ágai eleinte felállók, később gyakran lehajlanak, szürkészöldek, ezüstös szőrűek. Hármas összetett levelei szórt állásúak, a rövid hajtásokon csomósan helyezkednek el, nyelük 2–7 centiméter, selymesen szőrös.
A levélkék elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, 15–80 milliméter hosszúak és 15–30 milliméter szélesek, csúcsuk tompa vagy lekerekített, rövid szálkahegyben végződik, felül sötétzöldek, kopaszok, fonákjuk szürkészöld, rásimuló szőrű. Virágai világossárgák, 15–18 milliméter szélesek, 10–20 centiméteres lecsüngő fürtökben fejlődnek. A virágzási ideje április–május között van.
Az aranyeső napfényes erdők, sziklás és köves lejtők lakója. A napos helyeket és a száraz, meszes, tápanyagban gazdag vályog- és törmeléktalajokat kedveli. A síkságoktól a hegyvidékekig megtalálható.
Minden része erősen mérgező. Magja nagyon mérgező.


Lásd még: Mit-mihezgyt

Magyar Wikipédia: Közönséges aranyeső


A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges aranyeső témájú médiaállományokat.