| Kajszibarack (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 50 kcal 200 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | ||||||||||||||||
| Kajszibarack (szárított) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 240 kcal 1010 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | ||||||||||||||||
- (Prunus armeniaca, Syn: vagy Armeniaca vulgaris )
- Más neve(i): kajszibarackfa, kajszibarack, kajszi, sárgabarack
A kajszibarack egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Elnevezése
szerkesztésA barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a w:görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése
szerkesztésA rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.
A Kárpát-medencében
szerkesztésMagyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Tápanyagigénye
szerkesztésNagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.
Gyümölcse
szerkesztésGyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása
szerkesztésGyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka (apricotin) készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat (Armeniaca aetheroleum) is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, illetve a sáláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását illetve serkenti a hajnövekedést. [1][2]
Lásd még
szerkesztés
Lásd még: A növényről Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Kajszibarack
