A lap mérete: 2226 bájt

Növények

Korpa

Búzakorpa
Korpa
(pericarpium, Syn: -)
Más neve(i): -


A korpa a gabonafélék őrlésekor keletkező melléktermék. Leginkább terméshéj- (pericarpium) és csírarészekből, aleuronszemcsékből (a raktározó szövetekben előforduló fehérjeszemecske) és az ezekhez tapadt lisztből áll. A korpa mindenféle gabonaféléből előállítható, beleértve a rizst, búzát, kukoricát, árpát, rozst és a kölest is. A korpa nem keverendő össze a pelyvával, ami a gabonaszemet körülvevő hártyaszerű apró levélke, tehát a gabonaszemnek nem része.
Elsősorban takarmányozásra használják, ám kedvező élettani hatása miatt (a hántolt magvaknál több fehérjét, étkezési rostot, foszfort tartalmaz), az emberi táplálkozásban is szerepe van, leggyakrabban korpás kenyér vagy étkezési korpa formájában.
A korpamentes, illetve nem teljes őrlésű (finomított) liszt előállításakor a tápérték jelentős része elvész.
A korpa különösen gazdag étkezési rostokban, esszenciális (omega-) zsírsavakban, jelentős mennyiségű keményítőt, fehérjét, vitaminokat és fontos ásványi anyagokat tartalmaz.
A korpával gyakran gazdagítják a kenyérféléket (pl. muffin) és a reggeli gabonaételeket. A korpa savanyítható is, így készül a magyar cibere vagy rizsből a japán nukazuke, a tsukemono egy fajtája.
A rizskorpának (nuka (糠; ぬか) Japánban különösen sok felhasználási módja van. A savanyítás mellett a bambuszhajtások főzésekor a vízbe teszik, de mosogatáskor is használják. A fukuokai Kitakyushuban Jinda néven halak, pl. szardínia főzésére is használják.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Korpa


A Wikimédia Commons tartalmaz Korpa témájú médiaállományokat.