Növények/L/Légybangó

< Növények‎ | L
A lap mérete: 4564 bájt

Növények

Légybangó

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Légybangó
Légybangó
Légybangó
(Ophrys insectifera, Syn: )
Más neve(i): '


Védett növény! - Eszmei értéke: 250 000,- Ft. (2016)


A légybangó a kosborfélék családjába tartozó, Európában honos, réteken, sziklagyepekben élő, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.
A légybangó 10-40 (60) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Ikergumói a talajban találhatók. Szára karcsú, sárgászöld. 2-4 kékeszöld tőlevele hosszúkás-lándzsás formájú, tompa végű, hosszuk 6-8 cm, szélességük 1-3 cm. A száron további 1-2 levél fejlődik.
Április-júniusban virágzik. Virágzata ritkás fürt, amelyet 4-15 zöldes-feketés virág alkot. A külső lepellevelek (szirmok) olívzöldek, hosszúkás-lándzsás alakúak, hosszuk 5-9 mm, szélességük 2,5-4 mm. A belső lepellevelek aprók, szálasak, 3-7 mm hosszúak és 0,3-0,7 mm vastagok; színük feketés-bíboros, felületük szőrös. A mézajak mélyen háromkaréjú, a középső lebeny jóval nagyobb és kéthasábú; kissé domború, felülete röviden szőrös. Színe barnásfekete, középtájt négyszögletes, kékes, kopasz folt látható rajta, szélét általában 1-2 mm-es vörösesbarna vagy sárgás sáv szegélyezi. Hossza 9-12 mm, szélessége 6-10 mm.
Termése toktermés.
Európai faj, a Brit-szigetektől az Urál-hegységig, Dél-Skandináviától a mediterrán térségig egyaránt előfordul 1700 méteres magasságig. Hazai állományai dombvidékeken (51%) és síkságokon (47%) találhatóak meg. Leggyakoribb a Duna-Tisza közén (főleg a Turján-vidéken); szórványosan előfordul még a Bükkben, a Szigetközben, Sopron környékén, a Keszthelyi-hegységben és a Duna-menti síkság déli részén. A Budai-hegységből már a 19. században kipusztult.
Változatos élőhelyeken található meg: láprétek és homoki rétek találkozási zónájában, lejtősztyeppréteken, sziklagyepekben, karsztbokorerdőkben, mészkedvelő tölgyesek tisztásain, ritkábban gyertyánosokban, nyílt ligeterdő-származékokban is megélhet. A meszes talajt kedveli, élőhelyein a talaj pH-ját 7,8-8,0 közöttinek (átlagosan 7,9) mérték.
A csírázást követően a második évben fejleszti első zöld levelét és gumóját. Ismertek klorofillhiányos egyedei, amelyek valószínűleg a gomba-szimbiontától szerzik be tápanyagszükségletüket. A naposabb élőhelyeken gyakrabban virágzik.
Tőlevelei szeptember és december között fejlődnek ki, majd áttelel és a következő évben április végétől június közepéig virágzik, virágzási középnapja május 19. Megporzásáról a nagy kabócaölő (Agrogorytes mystaceus) nevű kaparódarázs hímjei gondoskodnak. A megtermékenyülés hatékonysága nagyon változó, 0-80% közötti. A termések július-augusztusra érnek be, ekkorra levelei elszáradnak és a növény néhány hónapig nyugalomban van. Nemzetségének több fajával hibridizálódhat. Magyarországon eddig a pókbangóval és szarvas bangóval, külföldön ezenfelül a méhbangóval, a poszméhbangóval és az Ophrys scolopaxszal alkot hibrideket.
A légybangó nagy területen elterjedt és állományai viszonylag stabilak, egyedszámának nagymértékű csökkenése nem várható. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Elsősorban élőhelyeinek bozótosodása, erdősülése, esetleges kiszáradása jelent számára veszélyt. Magyarországon eddig összesen 23, 1990 óta 16 állományát mérték fel, visszaszorulása 30%-os. Teljes egyedszáma néhány ezres nagyságrendűre becsült. 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.


Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Légybangó


A Wikimédia Commons tartalmaz Légybangó témájú médiaállományokat.