Növények/L/Lapulevelű keserűfű

< Növények‎ | L
A lap mérete: 2500 bájt

Növények

Lapulevelű keserűfű

Lapulevelű keserűfű
Lapulevelű keserűfű
(Persicaria lapathifolia, Syn: Polygonum lapathifolium )
Más neve(i): göcsfű, hunyor, keserűfű, lórom cikkszár


A lapulevelű keserűfű, a szegfűvirágúak rendjében a keserűfűfélék osztályának két nemzetsége (Polygonum, Persicaria), amelyeket magyarul egységesen keserűfűnek nevezünk.
A keserűfű név ("keserű magú fű" alakban) a magyar írásbeliségben 1533-ban, Murmellius szójegyzékében jelent meg. Egyes nyelvjárásokban "keserű gaz" alakja is használatos.
Alapvetően kozmopolita, de főleg mérsékelt égövben terjedt el, különösen mediterrán éghajlaton. Közepes-magas termetű, felálló szárú növény. A levelek lándzsásak vagy tojásdad-lándzsásak, színükön gyakorta nyíl formájú vagy elmosódott körvonalú fekete, lilásfekete folttal. Virágjai rózsaszínesek, vagy zöldes-fehérek, melyek fürtvirágzatba egyesülnek. Igen változatos, több alfajra osztják. Üde, nedves gyomtársulások, vízpartok növénye.
Virágzás ideje: július - szeptember. A szél porozza be őket. Termése makkocska színe sötétbarna, majdnem fekete, kissé fényes, lencse alakú, vastaghéjú, csírázási mélység 0-4 cm.
A baracklevelű keserűfűvel összetéveszthető, de a lapulevelű keserűfű levelei szélesebbek, gyakrabban fodrosodó szélűek, a pálhakürtő erei nem tűnnek elő jól látható módon, a pálhák vége nem rojtosodó, és szőrtelen, sima tapintású.
A növény gyökeréből kinyert sárga festéket, természetes anyagból (gyapjú, len, kender), készült textilek, fonalak festésére használják.
Főleg kapás kultúrákban és tavaszi gabonában, zöldség- és gyümölcstermesztésben, valamint kertekben és partokon, minden kultúrában előforduló jellemző gyomnövény. A termést erősen csökkenti, a betakarítást nehezíti


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Lapulevelű keserűfű


A Wikimédia Commons tartalmaz Lapulevelű keserűfű témájú médiaállományokat.