A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Őse, a Vitis sylvestris honos Európában, Kaukázusban, Ny- és Közép-Ázsiában. Fontos kultúrnövény világszerte, ahol termeszthető. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el és levelük általában tenyeresen összetett.
Tartalmaz:→ levélben 4-5% flavonoid, cserzőanyag, gallocatechin, catechin, epicatechingallát, szerves savak, fenolkarbonsavak. Nem permetezve ehető (káposztalevél helyettesítése egyes húsételekhez), termésben flavonoidok, pro-, anthocyanidinek, cyanidinek, leucoanthocyanidinek, catechin, gallocatechin, kondenzált tanninok, szerves savak, fenolkarbonsavak, rezveratrol és egyéb stilbenszármazékok, inozit, vitaminok, 3-15% fruktóz és glükóz, pektin, hemicellulózok, karotinoidok, illékony észterek, oleanolsav, viaszok, viaszalkoholok, magban 10-20% zsíros olaj, szterolok, tokoferol, kb. 70% cserzőanyag
Gyógyhatása(i): levél (adstringens). Gyümölcs frissen és feldolgozva enyhe (laxans), (diureticum), bor számos gyógybor alkotórésze, resveratrol (ösztrogén stilben-származék) tartalma miatt (piros bogyókban, főleg vörösborokban) mai népgyógyászatban szívinfarktus megelőzésére, érelmeszesedés ellen, magból kivont zsíros olaj kozmetikum, étolaj, visszamaradt anyag tanninforrás. A magőrlemény élelmiszerként is használható lisztet szolgáltat.
Lásd még: A növényről Mit-mihez
