Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
Szőlő
- (Vitis, Syn: -)
- Más neve(i): '
A szőlő a szőlőfélék családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. Hazánk területén több, mint kétezer éve termesztenek szőlőt. Honfoglaló őseink az akkori w:Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak.
- A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg, és tápanyagban gazdag a talaj.
- A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a w:szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a w:vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik.
- Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés.
- A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a w:borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak.
- Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a w:ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik.
- Megkövesült magok tanúságai szerint a nemzetség ősi fajai a w:pliocén időszakban legalábbis az w:északi flórabirodalom a (meleg) w:mérsékelt égövben mindenfelé nőttek. Termőterületük a w:jégkorszakban drasztikusan összezsugorodott, a w:Mediterráneumban és attól északra csak elszigetelt menedékekben élhettek túl. A holocén időszakban a refúgiumokban egymástól genetikailag eltávolodott szőlőfajok ismét terjeszkedni kezdtek. A nemzetség eközben holarktikus maradt: a mintegy hatvan faj többsége Kelet-Ázsiában, illetve Észak-Amerikában él.
- A legnagyobb karriert az apró szemű, savanyú bogyójú w:ligeti szőlő (Vitis silvertis) futotta be. Ezt időszámításunk előtt 4000–5000 évvel vonták termelésbe a Kaukázuson túl, a mai Irán, w:Örményország, w:Azerbajdzsán vidékén. Ebből fejlődött ki a w:kerti szőlő (Vitis sativa), majd 2–3000 év termesztés eredményeként a w:bortermő szőlő (Vitis vinifera).
- A w:holocén időszak elején a Kárpát-medencében is megtelepedett több szőlőfaj, egyebek között a w:ligeti szőlő is; ezt mára az Észak-Amerikából behozott, majd kivadult w:parti szőlő sokhelyütt kiszorította.
A nemzetség fajainak további besorolása szerkesztés
Muscadiana alnemzetség szerkesztés
- Az alnemzetség három faja az USA déli tájain él. Termesztési jelentősége csak a V. rotundifoliának van, termését frissen fogyasztják és bort is készítenek belőle. Az alnemzetség tagjai nem olthatók az Euvitisekkel, és keresztezésük is csak bizonyos feltételek között sikeres.
- Kerek levelű szőlő (Vitis rotundifolia)
- V. munsoniana
- V. popenoii
Euvitis alnemzetség szerkesztés
Észak-Amerikai fajok szerkesztés
- A fajcsoport tagjai gyengébb minőségű termést adnak mint európai fajtársaik, azonban ellenállnak az amerikai eredetű szőlőbetegségeknek, a filoxérának, a peronoszpórának és a lisztharmatnak. A filoxéra jellemző kártétele miatt a szőlőtermesztésben elsősorban alanyfajtaként használatosak. Az un. direkttermő szőlőfajták valamely szülője az észak-amerikai fajtacsoport tagja, boruk azonban magas metil-alkohol tartalmuk miatt nem egészséges.
- Mérsékelt égöv alatti fajok
- keleti csoport
- Rókaszőlő (labrusca, Vitis labrusca)
- Nyári szőlő (Vitis aestivalis)
- Vitis lincecumii
- V. bicolor
- középső csoport
- Parti szőlő (illatos szőlő, ripária, Vitis riparia)
- V. cordifolia
- V. rubra
- Téli szőlő (Vitis berlandieri)
- Vitis cinerea
- V. candicans
- Sziklai szőlő (homoki szőlő, bokros szőlő, Vitis rupestris)
- Vitis monticola
- nyugati csoport
- keleti csoport
- Trópusokon élő fajok
- V. caribaea
- V. bourgeana
- V. coriaceae
Kelet-Ázsiai fajok szerkesztés
- Érzékenyek az amerikai szőlőbetegségekre.
- hidegtűrő fajok
- Vitis amurensis
- V. coignetiae
- V. thunbergii
- egyéb fajok
- V. armata
- V. davidii
- V. romanetii
- V. flexuosa
- V. piasezkii
- V. retordii
- V. hexamera
- trópusokon is élő fajok
- V. lanata
- V. blancoii
Földközi-tenger melléki (európai) fajok szerkesztés
- A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok és fajták tartoznak ide.
- Ligeti szőlő (Vitis silvertis)
- Bortermő szőlő (Vitis vinifera)
A be nem sorolt további fajok szerkesztés
- Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el. A szemek színe igen változatos, egy faj alfajainál akár eltérő is lehet. Jellemző szín a fekete, a kék, az arany, a zöld, a lila, a piros, a rózsaszín, a barna, a barackszín és a fehér.
- Felhasználásuk sokrétű: készülhet belőlük lekvár, gyümölcslé, bor vagy szőlőmagolaj.
Lásd még szerkesztés
Lásd még: Szőlő
- Magyar Wikipédia: Szőlő|2011. március 14., 03:31 (CET)}}
