[[Kategória:]]
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Nyugati kékperje
- (Molinia caerulea, Syn: )
- Más neve(i): kékperje, lápi kékperje, pipafű
A nyugati kékperje, a perjefélék családjába tartozó növényfaj.
- Sűrű, hagymagumószerűen megvastagodott tövű, vaskos, kúszó gyöktörzse van, zsombékszerű telepeket és kiterjedt állományokat képez. Alsó szártagjai igen rövidek, a legfelső szártagja nagyon hosszú, az egész föld feletti szárat alkotja, emiatt szára csomó nélkülinek tűnik. 5–8 mm-es, lapos, merev levéllemezei kékeszöldek, tövükön kissé pillásak, nyelvecske helyett szőrcsomót visel.
- Júniustól szeptemberig virágzik, vékony, 30 cm-re is megnövő bugája acélkék (néha zöldes), felálló, lazán elágazó, virágzati tengelyhez simuló. Füzérkéje 2-5 virágú, 6–8 mm hosszú, az alsó virágok toklásza 3–4 mm hosszú, végén kerekded, szálka nélküli
- Az atlanti-circumpoláris, észak-európai kékperjés láprétek uralkodó faja. Magyarországon igen ritka, eddig csak Bátorligetről került elő. Hazánkban több rokon fajával találkozhatunk. A leggyakoribb közülük a magyar kékperje (Molinia hungarica), mely az egész országban elterjedt, néhol tömeges, a kékperjés kiszáradó láprétek jellemző társulásalkotó növénye.
- Magyar Wikipédia: Nyugati kékperje
