Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
.jpg)
.jpg)
Nyugati tuja
- (Thuja occidentalis, Syn: -)
- Más neve(i): közönséges tuja, kanadai cédrus, fehér cédrus, nyugati életfa, egyszerűen csak tujának.
- A nyugati tuja a fenyőalakúak rendjébe sorolt ciprusfélék családjában a tuja nemzetség legismertebb faja, amit éppen ezért gyakorta, egyszerűen csak tujának neveznek.
- A nyugati tuja és az óriás tuja (Thuja plicata) is Észak-Amerika legfontosabb toboztermő fái közé tartozik. Mindkét faj erdőalkotó, de az óriás tuja a kontinens nyugati részén (a pacifikus–észak-amerikai flóraterületen), a nyugati tuja pedig a keleti oldalon (az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen) nő (mindeketten megtalálhatók az amerikai tajga déli részén is).
- Valószínűleg ez volt az első olyan fafaj, amelyet Amerikából (1536 körül) betelepítettek Angliába. A legnagyobb betelepített állományai Kínában, a Koreai-félszigeten és Oroszország európai részén nőnek.
- Az óriás tujánál jóval kisebb; Magyarországon 10–12 méter magasra nő. A koronája karcsú, kúpos, a csúcsa mindig kissé lekerekített. Törzse egyenes. Hosszirányban repedezett kérge narancsvörös, idősebb korában szürkésbarna. Keskeny bordái sűrűn követik egymást; idővel keskeny csíkokban leválnak.
- Koronája szabályos kúp vagy oszlop alakú. Rövid, ritkásan növő és sűrűn elágazó ágai vízszintesen állnak, hajtásai lecsüngenek. A leveles ágacskák fonákja a színénél valamivel világosabb zöld. A keresztben átellenesen álló, széles tojásdad pikkelylevelek színe fénytelen hamvaszöld, a fonákuk sárgászöld, közepükön mirigydudor látható. Szétmorzsolva aromás illatúak.
- Az óriás tujáénál kisebb, csipkés, almaillatú pikkelylevelei gyakran sárgásak; ilyenkor hervatagnak tűnnek. Fonákuk egyértelműen és egyöntetűen sárgás; fehér rajzolat(ok) nélkül.
- Apró, hosszúkás, sötétvörös porzós virágai az ágak végén nőnek. A termős tobozok kezdetben sárgásak, beérve barnásak, rügyszerűen lazák, mintegy 10-20 milliméter hosszúak; 8-10 tobozpikkelyük száraz.
- A többi tujához hasonlóan örökzöld. Az óriás tujánál szívósabb, egyebek közt a hideget is lényegesen jobban bírja.
- A mocsaras vidékeket kedveli: nedves, mélyrétegű, tápdús talajt és párás levegőt kíván. Rosszabb körülmények között is megél, de lassabban növekszik. Lombja télen bronzosra vagy barnásra színeződik, tavasszal visszazöldül.
- Toboza szeptember–októberben nyílik fel. A tömegesen termő tobozoktól koronája sárgásnak látszik.
Télálló. Az átültetést — főleg a faiskolában nevelt példányok — még idősebb korukban is jól viselik.
- Az indiánok életfának nevezték, és pikkelyleveleiből gyógyteát főztek. A skorbut gyógyítására C-vitamin-tartalma miatt alkalmas.
- Nagyon széles körben elterjedt örökzöld dísznövény, több száz nemesített fajtája van. Nem a legjobb választás sövénynek, mégis milliószámra fogy erre a célra is. Rendszeres metszéssel és nyírással lehet csak szépen tartani, de drasztikus visszametszése csúnya kopasz foltokat eredményez. Magyarországon ez a leggyakrabban ültetett tuja, és az alapfaj helyét mindinkább a különböző változatok veszik át.
Lásd még: Tujafajták Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Nyugati tuja
