A lap mérete: 2484 bájt

Növények

Perui bors

Perui bors
Perui bors
(Schinus molle, Syn: )
Drog Schinus molle fruit,
Más neve(i): -


A perui borsfa a szappanfavirágúak közé tartozó szömörcefélék családjának egyik faja. Rendszertanilag nem rokona a borsnak (Piper nigrum).
Honos D-Amerikában, főként Peruban és Brazíliában. Trópusi országokban dísznövény, fasornak ültetik. Korallpiros, rózsaszínű magja fűszer.
Nagyjából 8 m magasra növő fa. Lecsüngő ágai a szomorúfűzre emlékeztetnek. Letört hajtásai, elmorzsolt levelei egyaránt a borséra emlékeztető illatot árasztanak. Jelentéktelen külsejű virágai fehéres árnyalatúak.
Rózsaborsnak nevezett termései körülbelül 4 mm-es, gömbölyű, egy-magvas, vékony csonthéjú bogyók. A bogyókban viszonylag sok a cukor (amitől édeskések) és 3-5% az illóolaj (amitől aromásak). Terpéntartalmuk miatt ízük a borókabogyóéra emlékeztet.
Gyógyhatása(i): Hörghurut és nátha esetén is használható, a kéreg és levél cserzőanyag-tartalma miatt összehúzó hatású (adstringens).
Az érett bogyókat megszárítják és sólében áztatják. A rózsaborssal elsősorban díszítik az ételeket: a szárított bogyókat összekeverik egyéb borsfajtákkal, és átlátszó borsőrlőben ékítik velük az asztalt.
Az európai piacokon forgalmazott rózsaborsot Réunion szigetétől hozzuk be, de az nem a perui, hanem a piros rózsabors termése — ezt a szigeten nagyüzemileg termesztik.
Dísznövényként is gyakran ültetik.
Fűszerként nem érdemes bors helyett használni, mivel azt nem pótolja, a rózsapiros szemek íze nagyon gyenge.
Túlzott fogyasztásuk némelyeknek légzési nehézséget okozhat, illetve irritálhatja a nyálkahártyát. :Nagyobb mennyiségben az emésztőrendszerben émelygéssel és hányással járó gyulladást okozhat.

Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Perui bors


A Wikimédia Commons tartalmaz Perui bors témájú médiaállományokat.