Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Perzsa veronika
- (Veronica persica, Syn: - )
- A perzsa veronika az ajakosvirágúak rendjébe, ezen belül az útifűfélék családjába tartozó faj. Általában tavasszal csírázó egynyári gyomnövény.
- Délnyugat-Ázsiában őshonos, onnan terjedt el valamennyi kontinensen. Csaknem egész Európában megtalálható – Magyarországon főképp a Dunántúlon fordul elő.
- Egyéves, heverő, felemelkedő szárú, 10–30 centiméter magas növény. Szára erőteljes, nem gyökerezik le. Háromszögű vagy tojásdad, rövid nyelű leveleinek széle csipkés vagy mélyen fűrészes.
- Azúrkék virágai hosszú kocsányok végén nyílnak. A párta 8–12 milliméter széles, élénk égszínkék, alsó ajka olykor világosabb vagy fehér. A tok majdnem lapos, jóval szélesebb a hosszánál.
- A magok kb. 2 mm hosszúak, pajzs alakúak, hátoldaluk keresztben erősen ráncos. Egy növény kb. 50-100 magot terem. Ezek a talajban több, mint 50 évig megőrzik csírázóképességüket. A csírázás 2–5 °C-on történik, az optimális hőmérséklet 15–25°C.
- Szántókon, tarlókon, utak szélén, kertekben, ártereken, gyomtársulásokban, kapás növények között települ meg; Közép-Európában mintegy 1700 méteres tengerszint feletti magasságig hatol fel. Az üdébb, tápanyagban gazdag vályog- vagy agyagtalajokat kedveli.
- Márciustól június végéig virágzik.
Lásd még: Perzsa veronika
- Magyar Wikipédia: Perzsa veronika
