Növények/P/Piros árvacsalán

A lap mérete: 2001 bájt

Növények

Piros árvacsalán

Piros árvacsalán


Piros árvacsalán
(Lamium purpureum, Syn: -)
Más neve(i): Büdös holtcsalán, macskaparéj, szelid csalán.


A piros árvacsalán az ajakosvirágúak rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék családjába tartozó faj.
Európában és Ázsiában széles körben elterjedt és gyakori. Észak-Amerikába is betelepítették, de ott inváziós fajnak bizonyult. Magyarországon is közönséges, szinte mindenhol megtalálható növény.
Többnyire csupán 10, legfeljebb 30 centiméter magas, egyéves, kellemetlen szagú növény. Hasonlít a csalánhoz (Urtica), de nincsenek fullánkszőrei (ezért „árva”). Murváskodó (hónaljában virág van) levélnyeles leveleinek alakja szíves-háromszög, széle csipkés fűrészes. A vörössel futtatott levelek ráncosak, a szőrzetük puha. Rózsapiros ajakos virágai tömött állernyőkben nyílnak. A párta 1-1,5 centiméter hosszú, csöve egyenes vagy alján kissé görbült; fellevelei kárminvörösek. A csésze kopasz vagy pelyhes.
A piros árvacsalán a zavart, bolygatott élőhelyek növénye. Szántók, tarlók, parlagok, utak széle, olykor száraz erdők, akácosok lakója, de a kertekben is gyakori gyomnövény. Hegyvidékeken akár 1800 méter magasságig is felhatol. Márciustól szeptember végéig virágzik; az egyik legkorábbi méhlegelő.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Piros árvacsalán
A Wikimédia Commons tartalmaz Piros árvacsalán témájú médiaállományokat.