Növények/P/Piros sarkantyúvirág

< Növények‎ | P
A lap mérete: 2159 bájt

Növények

Piros sarkantyúvirág

Piros sarkantyúvirág
Piros sarkantyúvirág
(Centranthus ruber, Syn: -)
Más neve(i): -
A sarkantyúvirág nemzetségbe tartozó piros sarkantyúvirág Magyarországon is termesztett évelő dísznövényfaj.
Levele és gyökere is fogyasztható, a levelek salátaként, a gyökér levesbe főzve. Gyógyhatása nem ismert.
A mediterrán vidékeken honos, egészen Svájc déli részéig. Vadon főképp a domb- és hegyoldalak mészkőszikláin nő, de a Földközi-tenger partvidékén betelepült a városokba is. Rendszeresen felüti fejét az omladékokon, a vár- és egyéb terméskőfalak illesztékeiben, sőt, az útburkoló kövek közti résekben is.
40–80 cm magasra nő meg. Ívesen felemelkedő szárai 30–40 cm átmérőig bokrosodnak. Levelei kékes- vagy szürkészöldek, kopaszok, tojásdad-lándzsás alakúak. Illatos virágai tömött álernyőkben májustól szeptemberig nyílnak; a törzsváltozat virágai kárminpirosak.
Kevés gondozást igénylő, de fény- és melegigényes. Jó vízvezető, meszes talajba ültessük; lehetőleg száraz rézsűkre, sziklakertbe vagy déli épületfal előtti napos évelőágyba. Virágzás után visszavágva újból virágzik.
Fő hatóanyaga a valeriánsav, aminek használatát nyugtató hatása miatt számos sportágban tiltják.
A legismertebb ilyen doppingügy a 2004-es, Kecskeméten rendezett fogathajtó világbajnokság után robbant ki, amikor a győztes Michael Freund Mary 64 nevű lovának mintájában valeriánsavat találtak. :A Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) Jogi Bizottsága végül elfogadta Freund érvelését, miszerint a nyugtató a helyszínen legelt piros sarkantyúvirágból került a ló szervezetébe, és így megtarthatta aranyérmét.
Magyar Wikipédia: Piros sarkantyúvirág
[[:Kategória:]]
[[:Kategória:]]
A Wikimédia Commons tartalmaz Piros sarkantyúvirág témájú médiaállományokat.