Növények/R/Réti csenkesz

A lap mérete: 2588 bájt

Növények

Réti csenkesz

Réti csenkesz
Virágzatai


Réti csenkesz
(Festuca pratensis, Syn: -)
Más neve(i): '


A réti csenkesz az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.
A réti csenkesz Európa és Ázsia mérsékelt övi területein, valamint Afrika északi részén és Pakisztánban őshonos, Amerikába behurcolták. A réti csenkesz legértékesebb mezőgazdasági gyeptípusunk vezérfüve, kaszálónak kiválóan alkalmas. Jól legeltethető, a jószág szívesen fogyasztja.
A réti csenkesz lazán gyepes növekedésű, sötétzöld, változatos alakú, évelő réti fű. A tövéből fejlődő vegetatív hajtások többé-kevésbé növelik a virágzó hajtások sűrűségét. Szára felálló vagy ívben felemelkedő, 30-120 centiméter magas. A levélhüvely alapjáig nyitott, hengeres, sima, az alsó levelek hüvelyei barnák, rostosan szétfoszlók.
A levél 14-20 centiméter hosszú, 5-10 milliméter széles, lehajló, fonákján fényes-zöld, fokozatosan finom hegybe fut, tövén 2 kopasz, hegyes, fehérlő fülecske található. A levélnyelvecske 1 milliméternél rövidebb.
A buga felálló, olykor kissé bókoló, 12-15 centiméter hosszú, virításkor terpedt, egyébként összehúzott, többé-kevésbé egy oldalra néz. Alsó leghosszabb ága legfeljebb 7 füzérkét visel, a füzérkék 7-8 virágúak, keskeny elliptikusak, világoszöldek, olykor ibolyás futtatásúak.
A pelyva lándzsa alakú, tompa csúccsal. A toklász széles lándzsás, hegyes, többnyire szálkátlan.
A réti csenkesz üde réteken társulásalkotó, továbbá legelőkön, utak mentén, füves helyeken nő, főleg tápanyagban gazdag, gyengén savanyú agyag- és vályogtalajokon.
A virágzási ideje június–július között van.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Réti csenkesz
A Wikimédia Commons tartalmaz Réti csenkesz témájú médiaállományokat.