Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Réti ecsetpázsit
- (Alopecurus pratensis, Syn: )
- Más neve(i): '
A réti ecsetpázsit az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.
- Európában és Ázsiában általános; Írországtól Kínáig mindenütt megtalálható. Észak- és Dél-Amerikába, valamint Ausztráliába betelepítették. Magyarországon többek közt a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén él.
- A réti ecsetpázsit lazán vagy tömöttebben bokros növekedésű, évelő fű, felálló vagy tövétől felemelkedő erőteljes, vékony szárakkal és kevés csomóval. A szárak mintegy 30-120 centiméter magasak. A levágott csúcsú levélnyelvecske 2-3 milliméter hosszú, ép szélű. A levélhüvely kopasz, kissé felhasított és gyengén felfújt. A levéllemez kopasz, telt zöld, gyengén érdes, csúcsa hegyes vagy kihegyezett, lapos, 3-10 milliméter széles és 4-40 centiméter hosszú, a szár felső levelei egyre rövidebbek. Rendkívül tömött, hengeres bugavirágzata tompa csúcsú, igen puha, 3-12 centiméter hosszú és 8-10 milliméter széles, fakózöld vagy gyengén ibolyás árnyalatú. A pelyvák majdnem közepükig vagy azon felül összenőttek, hosszú pillásak. A buga főgerincének egy-egy ágán 4-6 füzérke áll.
- Nedves, üde hegyi réteken, magas sásosokban és ligetekben nő, tápanyagban gazdag talajokon. A virágzási ideje májustól július végéig tart.
-
Réti ecsetpázsit kalásza
-
Termései,
-
magvai,
-
és szára levéllel
Lásd még: Réti ecsetpázsit
- Magyar Wikipédia: Réti ecsetpázsit