Növények/R/Rezedafélék

< Növények‎ | R
A lap mérete: 3495 bájt

Növények

Rezedafélék

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Rezedafélék]]

Rezedafélék
(Reseda, Syn: -)
Más neve(i): '


A rezeda a rezedafélék családjába tartozó nemzetség, melybe illatos lágy szárú növények tartoznak. Őshonosak a mediterrán vidéken Délnyugat-Ázsiától az Ibériai-félszigetig és a Kanári-szigetekig.
Egy-, kétnyári vagy évelő növények, melyek 40–130 cm nagyságúra nőnek meg. Szárán a levelei 1–15 cm nagyságúak, a föld felől felfelé körkörös alakban épülnek fel. Formáját tekintve alakja szálas vagy ovális, osztottságát tekintve ép és hasadt is lehet. Virágzatát vékony, cövekszerűen álló, kalászszerűen elhelyezkedő, kicsi, 4-6 sziromból álló virágok alkotják fehér, sárga, narancs vagy zöld színben pompázva. A termése kicsi, száraz, kapszulaformájú, melyben a magok találhatók.
Leggyakoribb a gyomtársulásokban országszerte megtalálható vadrezeda (Reseda lutea), jóval ritkább, általában útszéli gyomtársulások tagja a nagyra növő sárga vagy festő rezeda (Reseda luteola), Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él. Száraz gyepeken szintén nem túl gyakori faj a terpedt rezeda (Reseda phyteuma), nagyon ritka és védett növény a szikes talajokon előforduló Növények/Sz/Szagtalan rezedaszagtalan rezeda (Reseda inodora).

Körülbelül 50-70 fajt sorolnak ide, beleértve a legismertebbeket az alábbiak szerint:

Szaporítása magról történhet, hiszen az átültetést rosszul tűri. Leghatásosabb ha rászórják az előkészített termőföldre majd vékony réteggel betakarják, illetve gyepre is lehet szórni a magjait.
A rezedák nem csak mutatós növények, hanem nagyon illatosak is. Jellegzetes édes ambrózia illatú a viráguk. Illatanyagát felhasználják parfüm vagy pot-pourri készítéséhez. A Viktoriánus korban kedvelt légfrissítő volt ezért ablakokban és cserepekben is termesztették. A rómaiak altatóként és a sebek gyógyításában, mint gyógyszert alkalmazták.
Hasonlóan a festő buzérhoz a festő rezeda gyökeréből készítettek sárga festéket. A 20. század végéig keresett volt a növény a festék előállítása miatt, azonban felváltották a szintetikus úton előállított olcsóbb sárga színanyagok.[3]
Charles Darwin felhasználta a R. odorata növényt tanulmányai során és a „A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban” művében írt róla.


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Rezedafélék
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezedafélék témájú médiaállományokat.