Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Sövényszulák
- (Calystegia sepium, Syn: )
- Más neve(i): fehér venyít, felfutó sövényszulák, folyófű, hajnalka, harang fű, nagy jövőtény, nagytölcsér virág, suttyogó, szulák, nagy szulák.
A sövényszulák a szulákfélék családjába tartozó, lágy szárú gyomnövény.
Származása, elterjedése
szerkesztés- Liántermészetű[1] kúszónövény, ami 2-4, néha 5 méter magasan kúszik fel más növényekre, az óramutató járásával ellentétesen csavarodva.
- Évelő. Termése: tok. Gyöktörzse gyöngyfüzér alakú.
- Tojásdad leveleinek válla mélyen szíves és szögletes, nyílhegyhez hasonló.
- A w:szulákfélékre jellemzően forrt szirmú, fehér virágainak átmérője a vízellátástól függően 4–8 cm. Csészéjét két elő-levél takarja el.
- Folyóparti erdőkben, nádasokban, ártéri réteken gyakori. Ahol tömegesen nő a galériaerdőkben, azokat szinte járhatatlanná teszi. Virágai folyamatosan nőnek, illetve nyílnak.
- Elhúzódó virágzása miatt kertekbe is ültethető; a nedves talajú kertekben olykor magától is megtelepszik.
- A mag szabálytalanul tojás alakú, háromoldalú, sötétbarna színű, fénytelen, 5 mm hosszú és 3 mm széles. Magvaival és föld alatti tarackjaival szaporodik, de föld feletti szárai is legyökerezhetnek, és új föld alatti szárakat képezhetnek.
- A növény minden része gyengén mérgező.
Hasonló növények
szerkesztésA rózsaszín virágú változat Calystegia pubescens virága teltebb, rózsás árnyalatú. Nedves helyeken jól felfuttatható dísznövény.
Képek
szerkesztés-
Sövényszulák -
Lásd még: Sövényszulák
- Magyar Wikipédia: Sövényszulák
Forrás: Pázmány Péter: Növényhatározó. Kolozsvár, Dacia Könyvkiadó, 1983.
Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest. 88 oldal. ISBN: 963 232 412 9]
- ↑ A liánok lágy- vagy fás szárú, kúszó és kapaszkodó növények, amelyeknek a gyökérzete a talajban van, leveles, virágos száruk azonban más tárgyat (növényt, sziklát stb.) használ fel támaszul, hogy minél magasabbra nőjön fel a kellő mennyiségű fény megszerzésére. A felfutás a legkülönbözőbb módon történhet.