Növények/S/Sebforrasztó zsombor

A lap mérete: 2669 bájt

Növények

Sebforrasztó zsombor

Sebforrasztó zsombor
Sebforrasztó zsombor
(Descurainia sophia, Syn: Sisymbrium sophia)
Más neve(i): Sebforrasztófű, ebkapor, fekete menta, kányafű, parlagkóró, zsófia seprő, seprőfű


A sebforrasztó zsombor a káposztafélék családjába tartozó, a trópusok kivételével világszerte elterjedt, gyakori gyomnövény.
Eurázsiában őshonos, ahonnan behurcolták Észak- és Dél-Amerikába, Dél-Afrikába és Ausztráliába. A trópusi vidékek kivételével világszerte előfordul. Magyarországon országszerte elterjedt gyomnövény. A mezőgazdasági táblákon kívül utak mentén, parlagokon, homokos területeken szaporodhat el, és

vasúti töltéseken is gyakori.

A 30-100 cm magas, lágyszárú, egyéves vagy áttelelő egyéves növény. Sziklevelei kicsik, bunkószerűek. Gyökere vastag karógyökér. Szára felálló, felső részén dúsan elágazó. Az első lomblevelek sűrű tőlevélrózsát alkotnak, a későbbiek többszörösen szárnyasan szeldeltek, a végső szeletek szálasak. A leveleket sűrűn borítják az apró, elágazó csillagszőrök, a növény ettől szürkészöldnek látszik.
Április végétől júliusig virágzik. Az ágvégi virágok jelentéktelenek, zöldesek vagy sárgásak, a fürt sokvirágú, megnyúlt, a kocsány vékony. Termése vékony, hengeres, 1,5-2,5 cm hosszú becő, amiben hosszúkás, kissé lapított, barna árnyalatú magok fejlődnek. Magja 0,9-1,0 mm-es, sárgásbarna vagy pirosas-barna. Rendkívül sok magot hoz növényenként, a magok sokáig csíraképesek.
A fiatal növények könnyen összetéveszthetők a székfűvel.
A jól melegedő, könnyű szerkezetű talajokat, laza homokot kedveli, itt tömeges is lehet. A tápanyagokban gazdag talajokon is a kultúrnövény fölé nő. Őszi káposztarepcében, őszi gabonafélékben gyakoribb. Megjelenik a szőlő- és gyümölcsültetvényekben is. Ősszel is, de főleg tavasszal csírázik, 5-10 °C-os hőmérsékleten. Csak maggal szaporodik.


Lásd még: Gyógyhatása


Magyar Wikipédia: Sebforrasztó zsombor
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebforrasztó zsombor témájú médiaállományokat.