- (Acanthosicyos horridus, Syn: -)
- Drog Acanthosicyos horridus pericarpium, Acanthosicyos horridus semen,
- Más neve(i): nara
A nara a Namíb-sivatag egyik jellegzetes, a tökfélék családjába tartozó endemikus növényfaja. Bár a sivatagban él, valójában nem kifejezetten sivatagi növény olyan szempontból, hogy a talajbeli vízkészletek elérhetőségére támaszkodik, leveleinek hiánya (tövisekké módosultak) a vízvesztés minimalizálását szolgálja. Több mint ezer évig is élhet.
Elágazó, hosszanti irányba barázdált szárán a szárcsomóknál 2–3 centiméter hosszúságú egyenes, párosan elhelyezkedő, éles tövisek találhatók. A 1,5 méter magasra is megnövő növény kétlaki, virágai zöldessárgák, 3 centiméter átmérőjűek.
Csecsemőfej nagyságú termése dinnye formájú, szúrós kidudorodásokkal. A terméshús narancsszínű, fehérjében és vasban gazdag, a magok krémszínűek és ízletesek, 57% olaj- és 31% fehérjetartalommal.
A zöld tövisek, a szár, a virágok és a termés is fotoszintetizálnak. A növény tipikusan sivatagi homokdűnéken és kiszáradt, homokkal borított folyómedrekben fordul elő, ahol fejlődését a hosszú karógyökere révén, föld alatti vízkészletekből fedezi.
A gyökér átmérője 30 centiméter is lehet, és a talajbeli vízkészlet eléréséért akár 40 méterre is lehatol a talajba, ami a szélsőséges körülményekhez való sikeres alkalmazkodás példája – egyben a növény túlélésének alapja. Éppen ezért a nara a felszín alatti vízkészlet jelenlétének hatékony iránymutatója, ahol egészséges növény található, ott víztartalékok is vannak.
A friss termés nyersen kellemes ízű, kitűnő vízpótló a szárazságban, a magjait nyersen és pirítva is fogyasztják. A helyi őslakosok, a topnaarok a növény magját és a terméshúst is napon szárítják, így évekig eltárolhatók, mindkettő kiváló élelemforrás.
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Gyógyhatása
- Magyar Wikipédia: Sivatagi tövistök
Forrás: Élet és tudomány71. évf. 10. sz. (2016. március 4.)
