[[Kategória:]]

A lap mérete: 2778 bájt

Növények

Szarvaskerep

|A növények
Szarvaskerep
A levelei
Virágai
Hüvelytermései

[[Kép:|thumb|200px|right|]]

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus, Syn: -)
Más neve(i): '
A szarvaskerep a hüvelyesek rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. Nemzetségének a típusfaja.
A szarvaskerep előfordulási területe Eurázsia mérsékelt övi füves pusztái, valamint Észak-Afrika. Az Egyesült Királyságban és Írországban nagyon gyakori.
Magyarországon nagyon gyakori faj. Száraz réteken, legelőkön él, így megtalálható a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben is. A világon sokfelé betelepítették; így Észak-Amerikába és Ausztráliába is, ahol azonban inváziós fajjá vált.


Alfajai

- Lotus corniculatus subsp. callunetorum
- Lotus corniculatus subsp. corniculatus
- Lotus corniculatus subsp. glacialis
- Lotus corniculatus subsp. japonicus
- Lotus corniculatus subsp. komarovii
- Lotus corniculatus subsp. ruprechtii
Évelő és lágy szárú növény, melynek megjelenése a herefajokéhoz (Trifolium) hasonló. A szarvaskerep magassága általában 5-20 centiméter között mozog, de ha más növényre támaszkodhat, akkor 50 centiméteresre is megnőhet. Levelei ötösével nőnek, de ezekből három jóval nagyobb, mint a másik kettő. A sárga vagy narancssárga, néha vörössel mintázott virágai után, hüvelytermései lesznek.
A szarvaskerep a füves puszták egyik alkotó növényfaja. Az ember által elhagyott helyeken és útszéleken is nő. Főleg a homokos talajokat kedveli.
Júniustól szeptemberig nyílik. A virágait főleg a poszméhek (Bombus) porozzák meg. A legelést jól bírja.

A következő lepkefajok hernyóinak szolgál táplálékul:

- közönséges nappalibagoly (Euclidia glyphica),
- lucernamoly (Oncocera semirubella),
- fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica),
- nyugati csüngőlepke (Zygaena fausta), Cerastis rubricosa és
- ezüstös boglárka (Plebejus argus).

Lásd még: Gumós hererontógomba


Magyar Wikipédia: Szarvaskerep
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaskerep témájú médiaállományokat.