Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Szirti fanyarka
- (Amelanchier ovalis, Syn: -)
- (Drog(ok):', -)
- Más neve(i): közönséges fanyarka
- A szirti fanyarka a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a rózsafélék családjába tartozó faj.
Nemzetségének a típusfaja.
- Közép- és Dél-Európa, Ázsia legnyugatibb részein és Észak-Afrika hegyvidékein fordul elő, északon Belgiumig és Közép-Németországig, keleten Lengyelországig és Romániáig. Melegkedvelő faj.
- Magyarországon a Gerecsében, a Vértesben, a Bakonyban és a Balaton-vidékén mészkövön, dolomiton madárbirsekkel sziklai törpecserjést alkot; bokorerdőkben is megtaláljuk.
- A szirti fanyarka mintegy 1,5-2 méter magas, terjedő tövű, sűrűn ágas cserje. Ágai vékonyak, mereven felfelé törnek, kérgük világos vagy sötétebb barnásszürke. Levelei tojás alakúak vagy elliptikusak, csúcsuk többnyire tompa, szélük csipkés-fűrészes vagy ép. Csúcsuk szálkás, levélválluk kerek vagy szíves, 2,5-4,5 centiméter hosszúak és mintegy 3 centiméter szélesek, vaskosak. Fiatal korban színük felül sötétzöld, fonákjuk világosabb és eleinte sűrűn molyhos, hamar lekopaszodik. A levélnyél 1,5 centiméter hosszú. Hófehér virágai már lombfakadáskor megjelennek, hármasával-nyolcasával molyhos, felálló fürtben nyílnak. Az 5 csészelevél keskeny hosszúkás-tojásdad, 10-15 milliméter hosszú, csúcsán vörössel befuttatott. A szirmok keskenyek, szélességüknél kétszer-ötször hosszabbak. A virágban mintegy 20 porzó és 5 bibeszál található, melyek egymással nem nőttek össze. Az 5-10 milliméter átmérőjű termés gömb alakú, fekete színű, kékesen hamvas, édes és ehető. A csészelevelek hosszú ideig a termésen maradnak. A magok sarló alakúak.
- A szirti fanyarka napos, sziklás lejtőkön, irtásokon, törmeléken, sziklahasadékokban, napfényes tölgyesekben és erdei fenyvesekben, valamint meleg sziklai cserjésekben fordul elő, többnyire déli helyeken, sovány, mészben gazdag, humuszban szegény szikla- és törmeléktalajokon, mintegy 2000 méter magasságig.
- A virágzási ideje áprilistól június végéig tart.
- Tartalmaz:→ A gyümölcs C- és P-vitaminban, rézben és vasban gazdag. A mag, a levél és a kéreg hidrociánsavat tartalmaz.
- Gyógyhatása(i): '
- Felhasználjuk:'
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Szirti fanyarka