Növények/Sz/Szentjánoskenyérfa
< Növények | Sz(Növények/Szentjánoskenyérfa szócikkből átirányítva)
Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Szentjánoskenyérfa
- (Ceratonia siliqua, Syn: )
- Más neve(i): Carob, karob
A szentjánoskenyérfa a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény.
- A mediterrán térségben élő, nagy termetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett (párosan karéjos) levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Sziromtalan virágai kicsik, vöröses színűek, közvetlenül az ágakon nőnek. Sötétbarna, mintegy 20 cm hosszú hüvelytermése, a szentjánoskenyér 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak.
- A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).
- A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott.
Lásd még: Szentjánoskenyérfa
- Magyar Wikipédia: Szentjánoskenyérfa
