A lap mérete: 2380 bájt

Növények

Tépősaláta

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Tépősaláta]]

Tépősaláta
(Lactuca sativa var. aurescens, Syn: )
Más neve(i): vágósaláta
A fejes saláták közé tartozik. Gyökérzete erőteljesebb, mélyebbre hatoló, mint a fejes salátáé. Fiatal, pár hetes állapotban külsőre teljesen azonos a többi salátafélével, későbbi fejlődésében már lényeges különbség van közöttük. Míg a saláták nagy része lazább vagy keményebb fejformát hoz létre, addig a tépősaláta még rövid nappalos körülmények között sem borul be. 40-80 cm-es szártengelye, szemben a többi saláta virágtengelyével, nem ágazik el, sűrűn berakódik levelekkel. A mereven kifelé álló levelek, lehetnek szabályos kerekdedek, fodrosak, csipkések, mélyen szeldeltek, majdnem szálasak. Színük a halványzöldtől a sárgán és a vörösön át egész a sötétbarnáig terjed, a legkülönbözőbb színárnyalatokkal.
A levelek konzisztenciája a nyári salátákra jellemzően kissé durva és vastag, a levélerek erősek, de ropogósak, zsengék. Fontos jellemzője, hogy sem a levél, sem a levélér nem keserű, még idősebb korban sem. Alulról felfelé, a szár növekedésével együtt folyamatosan szedhetők a levelei, így akár levelenként is szedhető - neve is ebből ered - nem befolyásolva a fejlődését.
Salátát vagy főzeléket készítenek belőle. A levelek a szárat egyenletesen körbefogják és szinte teljesen beborítják. Az egyéves növény levelei hosszú szártagúak, és magszárképződés után is fogyaszthatóak.
Leveles szára szélesen sátorozó, lapos bugavirágzatban végződik. Az egyes nyelves virágok csészelevele lándzsás, pikkelyszerű. Pártája világos okkersárga, kerék alakban szétterül, így jól látható az öt szabadon álló, zöldessárga színű porzó. A barnás színű kaszatermés bóbitája apró pikkelyekből áll, éretten a szél könnyen repíti. Ezermagtömege 0,8-1,2 g.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Tépősaláta


A Wikimédia Commons tartalmaz Tépősaláta témájú médiaállományokat.