Növények/T/Tőzegrozmaring

A lap mérete: 2047 bájt

Növények

Tőzegrozmaring

Tőzegrozmaring
Tőzegrozmaring
Tőzegrozmaring
(Andromeda polifolia, Syn: -)
Más neve(i): közönséges tőzegrozmaring


A tőzegrozmaring a hangavirágúak rendjébe, ezen belül a hangafélék családjába tartozó faj. Nemének egyetlen faja. Minden része nagyon mérgező.
A közönséges tőzegrozmaring Észak-, Közép- és Dél-Európában található meg. A Keleti-Kárpátokban és Kelet-Európa egyes részein is vannak állományai. Oroszország déli és keleti részein, valamint Mongóliában is fellelhető.
A közönséges tőzegrozmaring örökzöld, 15-40 centiméter magas, gyengén elágazó törpecserje, messze kúszó, legyökerező fás hajtással és vékony, ívben felemelkedő, szürke kérgű, kopasz ágakkal. Bőrnemű, rövid nyelű levelei szórt állásúak, 3-4 centiméter hosszúak, szálasak vagy hosszúkásak, kihegyesedők vagy tüskés csúcsúak, ép szélűek, fényes sötétzöldek, fonákjukon világos kékeszölden deresek, középerük kiemelkedik. A levelek széle erősen visszahajlik. Az 5 pártacimpájú, forrt szirmú virágok világos rózsaszínűek, később kifehérednek, elhajlók vagy bókolók, rövid ernyőszerű végálló fürtökben nyílnak a murvalevelek hónaljában.
A közönséges tőzegrozmaring savanyú, nedves talajok, tőzegmohalápok lakója. Északon gyakori, délen ritkább, és magasabb fekvésű helyeken nő, 1400 méterig.
A virágzási ideje május–június, valamint augusztus és szeptember.

Lásd még: Gyógyhatása


Magyar Wikipédia: Tőzegrozmaring
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőzegrozmaring témájú médiaállományokat.