- (Cucumis sativus, Syn: -)
- Más neve(i): ugorka
- Egyéves, lágy szárú, kúszó indájú növények. Gyökérzetük fejlett főgyökér, erőteljes oldalágakkal. Száruk 2-3 m-re, ill. 1-2 m-re fut, serteszőrösek, kacsosak. Levélzetük kiterjedt, tenyeresen karéjos szórt állású, hosszú, szögletes nyelű levelekből áll. A kis testűekéi aprók, mélyen szabdaltak, görögdinnyeszerűek. Virágzatuk: általában vált-ivarúak, egylakiak, túlnyomó részben idegenmegporzó növények, sárga virágokkal. Termésük 25-30 cm hosszú, hengeres, lédús kabak, csíkos és sima, kevés tüskével és tüske nélkül, színük fiatalon is fehér. A kis testű uborka termése eltérő: kicsiny, 5-6 x 3,5-4 cm, vaskos, sűrű, görbült, lágy tüskékkel borított. Magjuk lapos, megnyúlt, fehér, szokványos és annál kisebb méretű. Ezermagtömegük 16-18 g. Csírázóképességük 70-92%-os, a magja 4-7 évig csírázik ki, 7-10 napra kel. Tenyészidejük az első szedésig 50-60 nap, az utolsó szedésig kb. 100 nap.
Fényigénye
- közepes, árnyékban is kifejlődnek, a kis testű fényigényesebb.
Hőigényük
- meleget kedvelő növények, 25 °C körül fejlődnek jól. 10-14 °C-on nem növekszenek és nem kötnek, -0,5 °C-on elfagynak.
Vízigényük
- a nagy testűek vízigényesek, öntözve termesztjük őket. A kis testű szárazon tenyészik. Talajigényük: a nagy testűek humuszban, tápanyagban gazdag vályog-, homokos vályogtalajokon díszlenek szépen. A kis testű igénytelen.
Tápanyagigényük
- a nagy testűek 6-8 kg/m2 érett szerves trágyát, 40-50 g/m2 kiegészítő műtrágyát igényelnek, fészkes művelésben. A kis testű külön trágyázást csak igen sovány talajon igényel.
Az uborka lédús és sok ásványi anyagot (főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat) tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó és kalóriatartalma is különösen alacsony: 10 kcal (42 kJ) 100 g-ban. Sokféle vitamint tartalmaz (a B-csoport összes vitaminját, C-vitamint [8 mg 100 g-ban], némi A-elővitamint és E-vitamint). Rostjai könnyebben emészthetők, ha fogyasztás előtt kissé lesózzuk, vagy egyszerűen alaposan megrágjuk.
Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják (maszk vagy lemosó formájában), így segít a pirosodás, a viszketés és a hámlás gyógyulásában. Fajtától függően az uborka több vagy kevesebb keserű aromás anyagot tartalmaz (amely a szárhoz közeli részben koncentrálódik). A fajtaválogatás során a cél a nem keserű, finom, gyenge és ropogós húsú, kevés magot tartalmazó uborkák termesztése.
Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású.
Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat.
Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják.
- Magyar Wikipédia: Uborka
