A lap mérete: 2503 bájt

Növények

Vízimenta

balzsamfű
Levelei
Szárának keresztmetszete
Vízimenta
(Mentha aquatica, Syn: )
Más neve(i): balzsamfű vagy balzsamka

A vízi menta az ajakosvirágúak rendjén belül az árvacsalánfélék családjába tartozó faj.

Előfordulása

A vízi menta elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették.

Alfajok

Mentha aquatica subsp. aquatica
Mentha aquatica subsp. litoralis
A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20-80 centiméter magas, évelő növény. :Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt.
Levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszúk 2-6 centiméter.
A rózsaszín vagy lila virágok álörvökben állnak, melyek a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak.
Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő állörvük jóval kisebbek. Termése négymagvú makkocska.
A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. 1200 méter magasságig megtalálható.
Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő.

Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik.

A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.
Drogja (Menthae aquarticae herba) szabadlinalool, linalilacetát, carvon, szeszkvirterpén tartalmú illóolajat, cseranyagot tartalmaz.
A növény föld feletti részét gyűjtik virágzáskor.

Gyógyhatásai

Teája szélhajtó, valamint gyomorbántalmak, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják


Lásd még: Vízimenta

Magyar Wikipédia: Vízimenta
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízimenta témájú médiaállományokat.