Növények/V/Vörösbarna nőszőfű

A lap mérete: 2937 bájt

Növények

Vörösbarna nőszőfű

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Vörösbarna nőszőfű
virág
Vörösbarna nőszőfű
(Epipactis atrorubens, Syn: )
Más neve(i): -


Védett növény! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2016)


A vörösbarna nőszőfű a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett vadvirág.
Európai és nyugat-ázsiai elterjedésű faj, a Brit-szigetektől a Kaukázusig és Nyugat-Szibériáig; Skandináviától a Földközi-tengerig fordul elő. Oroszországban és Norvégiában északon egészen a sarkkörig megtalálható. A Mediterráneumban ritkább és inkább hegyvidéki faj. Magyarországi állományainak fele alföldi (elsősorban a Duna-Tisza köze, szórványosan a Kisalföldön, illetve egy helyről a Nyírségben), a többi domb- és hegyvidéki (főleg a Bükk és a Tornai-karszt, elszórtan a Dunántúlon).
A vörösbarna nőszőfű 20–80 cm magas lágyszárú, évelő növény. Szára felálló, egyenes, nem elágazó, esetenként lilás színezetű, felső részén erősen pelyhes-szőrös. Levelei kihegyezett ovális, tojásdad alakúak, jóval hosszabbak a szár ízközeinél, váltakozó átellenes elhelyezkedésűek, száron ülők. Hosszuk 4–12 cm, szélességük 1–5 cm. Szélük ép, felületük fényes. Erezetük párhuzamos, a levélfonákukon az erek érdesek. A száron feljebb növő levelek egyre kisebbek és inkább lándzsás alakúak.
Június-júliusban virágzik. A virágzat egy irányba néző laza vagy tömöttebb fürt (6-30 virágból) amely néha a szár felét is elfoglalhatja . Az 1 cm-es virágok vörösesbarnák vagy bíborvörösek, érezhető vaníliaillatuk van. Külső lepellevelei (szirmai) 8–10 mm hosszúak, 4–5 mm szélesek; a belsők 7–8 mm hosszúak és 4-5,5 mm szélesek. A mézajak kétosztatú, a külsőn (epichil) jellegzetes, szív formájú szövetkinövés található. Magháza pelyhes-szőrös. Rovarok - elsősorban méhek - porozzák be.
Termése 7–9 mm hosszú és 3,5–6 mm széles, hatrekeszű toktermés, amelyben 4700-12000 lisztfinomságú mag található.
Magyarországi alfaja a Duna-Tisza közén előforduló, szintén védett Borbás-nőszőfű (Epipactis atrorubens subsp. Borbási), amelynek levelei az ízközöknél rövidebbek vagy éppencsak hosszabbak (2–5 cm hosszúak és 2,5 cm-nél szélesebbek); 5–7 mm hosszú lepellevelei pedig bíborvörösek.
Magyar Wikipédia: Vörösbarna nőszőfű
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösbarna nőszőfű témájú médiaállományokat.