Numerikus sorozatok/Konvergencia

Konvergens sorozatok

szerkesztés

A konvergencia definíciója és sűrűsödési pontok

szerkesztés

Vizsgálódásunk homlokterébe most azon sorozatok kerülnek, amiknek létezik véges értékű sűrűsödési pontjuk és csak egyetlen sűrűsödési pontjuk létezik.

Állítás. Ha az (an) sorozatnak egyetlen sűrűsödési pontja az AR szám, akkor az A minden ε > 0 sugarú környezetén kívül csak véges sok eleme van.

Bizonyítás. Indirekt módon tegyük fel ugyanis, hogy az (A - ε,A + ε) intervallumon kívül is van végtelen sok elem. Ekkor vagy nem korlátos, és akkor a +∞ vagy a -∞ általános értelemben vett sűrűsödési pontja, ami a feltétel szerint lehetetlen. Vagy korlátos, például az [a,b] intervallum tartalmazza és akkor az [a,b] / (A - ε,A + ε) zárt halmazban a sorozatnak végtelen sok eleme van. Ekkor vagy felül, vagy alul egy zárt korlátos intervallumában is végtelen sok eleme található, amely egy sorozatot alkot, melynek a Bolzano–Weierstrass-tétel szerint van sűrűsödési pontja. Ez a pont az eredeti sorozatnak is sűrűsödési pontja, ami lehetetlen a feltevés szerint.

Most foglalkozzunk azokkal a sorozatokkal, melyek olyanok, hogy egy A valós szám minden ε > 0 sugarú környezetén kívül csak véges sok eleme van. Például minden ε > 0 szám esetén az (A - ε,A + ε) intervallumon kívül csak véges sok elem található. Világos, hogy ekkor van olyan N természetes szám, hogy az N-edik tagtól kezdve a sorozatnak már minden eleme az (A - ε,A + ε)-ben van. Ezt a Wallistól eredő tulajdonságot fogjuk a konvergencia definíciójának tekinteni, és az ennek a tulajdonságnak eleget tevő sorozatokat fogjuk konvergensnek mondani.

DefinícióKonvergens sorozat – Azt mondjuk, hogy az (an) számsorozat konvergens, ha létezik olyan AR szám, hogy minden ε pozitív szám esetén megadható olyan Nε természetes szám, hogy minden az N-nél nagyobb vagy egyenlő n természetes számra |an - A| < ε. Illetve szimbolikusan:
 

Példák. Az  ,  ,   sorozatok konvergensek.

Ugyanis, Előzetes ismereteink szerint a sorozatok infimuma a 0 és csökkenőek, így A-ra alkalmas értéknek látszik a 0.

Legyen ε > 0. Mindegyikre keresünk olyan N-t, amire teljesül, hogy ha n > N, akkor |an| < ε. Rendezve az egyenlőtlenségeket:

 

Ha tehát N a fenti tulajdonságú, akkor |an| < ε mindháromnál teljesül minden n > N-re. Ez pedig azért van, mert minden valós számnál van nagyobb természetes szám (Archimédeszi axióma).


Feladat. Konvergens-e az   általános tagú sorozat?

(Útmutatás: képezzük az |an - 5/2| különbséget és becsüljük felül egy 1/n szerű sorozattal, ebből az előző példa gondolatmenetével következtessünk vissza az ε-hoz szükséges N-re.)

A konvergencia lokalitása

szerkesztés
TételA konvergencia lokalitása – Ha (an) és (bn) olyan sorozatok, hogy egy N természetes számra
 

akkor (an) és (bn) ekvikonvergens, azaz vagy mindkettő konvergens, vagy egyik sem konvergens.

A konvergencia lokalitásának doktrínájáról és a küszöbindex fogalmáról. Az elv, ami az előző tételből következik az, hogy

a konvergencia tényén nem változtat, ha a sorozat első valamely véges sok elemét megváltoztatjuk.

Ebből vagy a definícióból ugyanis következik, hogy ha (an) konvergens és ε > 0, akkor létezik egy legkisebb N, melyre

n > N ⇒ |an - A| < ε

Ezt a számot néha küszöbindexnek is nevezik. A konvergencia tényének belátásához azonban (sőt a határérték meghatározásához) egyáltalán nincs szükség arra, hogy meghatározzuk ezt a legkisebb elemet. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy küszöbindexet kell csak keresnünk és nem a legkisebbet. Persze mellőzhetjük is a küszöbindex kifejezés használatát és ezzel az elnevezésből adódó félreértéseket kiküszöböltük.

A határérték és egyértelműsége

szerkesztés

Ahhoz, hogy konvergens sorozat határértékét definiálni tudjuk, annak jóldefiniáltsági tulajdonságát kell igazolnunk.

ÁllításA határérték egyértelműsége – Ha az (an) sorozat konvergens, akkor egyetlen olyan A valós szám van, melyre teljesül:
∀ε > 0 ∃NZ+nZ+ (n > N ⇒ |an - A| < ε)

Bizonyítás. Ha lenne B < A két ilyen szám, akkor az

  és  

diszjunkt intervallumokhoz lenne N1 és N2, hogy ezektől kezdve rendre a sorozat összes tagja az   és   intervallumokban van. Ez viszont lehetetlen, mert ha n > N1,N2, akkor an mindkét intervallumban benne lenne.

DefinícióKonvergens sorozat határértéke – Az (an) konvergens számsorozat határértékének nevezzük azt az A számot, mely a konvergencia definíciójában foglalt tulajdonságok szerint létezik és az előző állítás szerint egyértelmű. Jelölése:
  vagy  

Az alábbi állítást a konvergencia korlátossággal megfogalmazott szükséges kritériumnak nevezik és ugyanolyan egyszerű, de lényeges következménye a konvergencia definíciójának, mint a határérték egyértelműsége.

Konvergens sorozat korlátos

szerkesztés
ÁllításA konvergencia korlátossággal megfogalmazott szükséges feltétele – Konvergens sorozat korlátos.

Bizonyítás. Legyen (an) konvergens sorozat, A olyan szám, amit a definíció biztosít és legyen ε = 1. Ekkor ehhez a számhoz létezik N, hogy minden n > N-re an ∈ (A - ε,A + ε). De akkor a sorozat korlátos, mert ha az a1, a2, ... , aN-1, A - ε véges sok elem közül a legkisebbet tekintjük, akkor az alsó korlátja lesz a sorozatnak, ha a a1, a2, ... , aN-1, A + ε véges sok elem közül a legnagyobbat tekintjük, akkor az felső korlátja lesz a sorozatnak.

Mindezek miatt a konvergencia megfogalmazható a sűrűsödési pont fogalmának felhasználásával is.

KövetkezménySűrűsödési pont egyértelmű létezése és a konvergencia – Egy sorozat pontosan akkor konvergens, ha egyetlen (akár általános értelmében is vett) sűrűsödési pontja van és ez véges.

Bizonyítás. (1) A konvergencia definíciója előtti állításban azt az irányt már beláttuk, hogy ha csak egyetlen sűrűsödési helye van a sorozatnak és ez véges, akkor konvergens.

(2) A másik irány belátásához tegyük fel, hogy az (an) sorozat konvergens. Ekkor a definícióbeli A valós szám egyértelmű.

(a) A sűrűsödési helye a sorozatnak. Hiszen minden környezetében egy index után az összes elem benne van, azaz végtelen sok.

(b) A az egyetlen sűrűsödési helye, ugyanis ha BA is sűrűsödési helye lenne és r az két szám távolságának fele, akkor az (A - r, A + r) intervallumon kívül is végtelen sok eleme lenne a sorozatnak, amit kizár a konvergencia definíciója. Végtelen sűrűsödési helye pedig azért nem lehet, mert ekkor nem lenne korlátos a sorozat.