Növények/B/Bánáti bazsarózsa

(Paeonia officinalis subsp. banatica szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 10062 bájt

Növények

Bánáti bazsarózsa

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Bánáti bazsarózsa
(Paeonia officinalis subsp. 'banatica', Syn: Paeonia banatica)
Más neve(i): bánsági bazsarózsa, mecseki bazsarózsa
Védett növény! - Eszmei értéke:250 000,- Ft. (2016)
A bánáti bazsarózsa növényritkaság. Legfontosabb élőhelyét a w:Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, s minden bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa[1] névvel is illetik. Tavaszi virágzásakor a kelet-mecseki w:Hosszúhetényből bazsarózsanéző túrákat szoktak szervezni a lankákra.[2]
Eredetileg önálló fajként írta le w:Anton Rochel botanikus Paeonia banatica tudományos névvel. Később, w:Soó Rezső munkássága révén, a w:piros bazsarózsa (Paeonia officinalis) alfajaként tekintettek rá Paeonia officinalis subsp. banatica néven, s ez a felfogás a közelmúltig így maradt, illetve egyes helyeken továbbra is így tekintenek rá, másutt azonban ismét úgy gondolják, hogy önálló faj.

Jellemzése

szerkesztés
Gyökerei nyúlánkak - koloncosak. Szára nem fásodó, felálló, el nem ágazó, egyvirágú, 40–60 cm magasságú. Sötétzöld levelei szórt állásúak, háromszorosan hármasan tagoltak, a levélkék hosszúkásak vagy tojásdadok, ép szélűek, alul gyéren szőrösek, ezért szürkésnek látszanak. A lomblevelek, murvalevelek és a csészelevelek között fokozatos az átmenet. A sugaras szimmetriájú virág kettős virágtakarójú, a magányosan álló virágok nagyok, de nem teltek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet. Termése tüszőcsokor.
Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak w:glaciális szakaszait.[3]

Élőhelye

szerkesztés
A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és endemikus fajnak számít a Kárpát-medencében. Legkorábbról ismert és dokumentált előfordulásai: Romániában a w:Bihar-hegység, illetve a Temes és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a w:Tarcal-hegység (Fruška Gora), Magyarországon pedig a w:Kelet-Mecsek. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található.
A szerbiai és horvátországi előfordulások helyzetéről Vida Stojšić botanikus azt közölte, hogy a Fruška Gorából már több mint 30 éve nem került elő, a Delibláti-homokpusztán pedig mindössze 74 példány él.
Romániai előfordulásokról 1939-ben számolt be Tatár Miklós, ezt követően egy ideig újabb információk nem kerültek elő róluk. Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari w:Béli-hegységben, w:Belényes környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia.[4][5][6]
Magyarország területén először w:Kitaibel Pál figyelte meg w:Hosszúhetény és w:Pécsvárad között 1799-ben, ahogyan azt w:Kanitz Ágoston írta 1863-ban, s feltehetően manapság is egyedül a kelet-mecseki területen található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása. Ugyan Nicolaus Thomas Host 1831-ben azt írja, hogy Kitaibel Somogy megyéből is említ előfordulást, azonban szakértők szerint elképzelhető, hogy Kitaibel kéziratát az osztrák botanikus félreértelmezte, s az említett előfordulás megegyezik a kelet-mecsekivel.
A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.

Védettsége

szerkesztés
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft.[7] Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.
A 2000-es évek elején a mecseki állományra komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani. Lásd: w:csata a Zengőn[m 1]

Gyógyhatása

szerkesztés
Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot (w:paeonin) tartalmaznak, amit w:epilepszia ellen w:görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak.

Bánáti bazsarózsa az oroszországi Mescserai Dendroparkban

szerkesztés
Az oroszországi Lipeck megyei Mescserka községben elhelyezkedő "LOSZSZ" Mescserai Dendrológiai Park 2011. évi jelentése szerint a park állandó kollekciójába sikeresen átültették a parkban termesztett bánáti bazsarózsát.[8]

Tragikus bánáti bazsarózsa pusztulás

  1. A w:Honvédelmi Minisztérium a NATO finanszírozásával három helyszínen tervezett új lokátorokat létesíteni, a harmadik helyszín a w:Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő, amely értékes w:természetvédelmi terület, és jelentős természetkárosítással járna a beruházás. A tervezett NATO-lokátor ellen helyi szervezetek már több éve tiltakoznak, több alkalommal szerveztek w:demonstrációkat, útlezárást. Ez a beruházás, az akkor (2004. február) százezer forint eszmei értékű, fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) egyik legfontosabb élőhelyét is veszélyeztette. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet, melyben a w:lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12 000 védett növényt ültettek át, teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90%-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban jelenleg több mint 90 millió forint eszmei értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására a Civilek a Zengőért Mozgalom ismeretterjesztő filmet is készített.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Bánáti bazsarózsa


A Wikimédia Commons tartalmaz Bánáti bazsarózsa témájú médiaállományokat.