Gomba/Nem ehető gombák/Pontozott szitagomba

(Pontozott maggomba szócikkből átirányítva)


Gombák

Pontozott szitagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Pontozott szitagomba
Pontozott szitagomba
Pontozott szitagomba


Pontozott szitagomba
(Poronia punctata, Syn: -)
Más neve(i): Pontozott maggomba


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!


Termőtest

Kisebb termetű gombácskák, leggyakrabban lótrágyán. Első tekintetre az apró, fehér korongok tűnnek fel a trágya felületén. Közelebbről szemügyre véve apró fekete pontok láthatók rajta, ezek az oszciólumok (peritéciumainak nyílásai).

Sztrómája egészen fiatal korában egy 0,5 - 1 mm átmérőjű rózsaszín gömböcske, azután hamar csészeszerűvé nyílik, növekedés közben egyre inkább kiterül és (legelőször a korong közepén) megjelennek a fekete pontokként látszódó peritéciumok is. A színe eközben piszkos rózsaszínből egyre fehérebbé válik, állaga pedig egyre keményebb, szívós állagú, fehér lesz. Átmérője általában 3-6 (22) mm. A korong lehet szabályos vagy szabálytalan kör alakú, vagy ovális. Kettévágva láthatók a korong felszínére nyíló, fekete, palack alakú peritéciumok, melyek kezdetben a középpont körül koncentrálódnak, és egy bizonyos szélességű sávban még nem láthatók. Később aztán ez a steril sáv leszűkül, itt is megjelennek az oszciólumok, és a korong széle gyakran visszapöndörödik.

Tönk Tönkszerű része alig emeli ki a felszínről, a korong síkja leggyakrabban ráterül az aljzatra. A tönki rész külső felülete feketés színű, felületébe aljzatdarabok tapadnak. A tönkrész belseje a termőtestpárna többi részével egyezően fehéres színű, szívós állagú.

Spóra Aszkuszaiban 8 db 20,5 - 24,8 µm x 9,7 - 11,9 µm (átlag 22,6 x 10,8 µm) méretű elliptikus, sötét spóra termelődik, amelyeken hosszanti barázdák láthatók.

Spórapora fekete. A spórák tömege nem porszerű, hanem ragacsos állagú. Ez a spórákat körülvevő ragacsos burok valószínűleg a fűszálakon való könnyebb megtapadást szolgálja. Az állatok a fűre ragadt spórákat legelés közben megeszik, majd emésztőrendszerükben sértetlenül áthaladva a gombaspóra a táptalajául szolgáló trágyával együtt távozik. Valószínűleg ivartalanul is szaporodik. A fiatal példányok felülete lisztes-poros, amit a rokonsági körébe tartozó Xylaria fajoknál a konídiumok tömege okoz.


Előfordulás

lótrágyán egész évben megtalálható. Csak olyan területeken képes élni, ahol szabadtéri tartásban élnek az állatok (általában lovak), és a rendszeresen kijuttatott trágya bolygatás nélkül a helyszínen marad hónapokig, évekig. Ilyen terület egyre kevesebb van Európában. Feltételezhető, hogy hazánkban él egész Európa legjelentősebb állománya, azonban itt is erősen ritkul.


Hasonló fajok

szerkesztés
-



Lásd még

szerkesztés


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Pontozott szitagomba témájú médiaállományokat.