Címerhatározó/Simon címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Simon családok címerével foglalkozik.
salutzi Simon
szerkesztés
Salutzi Simon Izsák 1542. július 5., Bécs I. Ferdinánd nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Simon 1630
szerkesztés
II. Ferdinánd Simon Mihály (agilis) és Miskolci (Miskolchi) Mihály, Lukács, Péter, István részére 1630. május 12-én Pozsonyban címereslevelet adományozott. Az oklevelet a rávezetett záradék szerint Torna vármegyében hirdették ki.* [* A kihirdetési záradékra tartásjavító háló került, emiatt szövege nem kivehető. MUO 132. Régi jelzet: Bihar megyei törzsanyag sz. n.]
Az oklevelet* [* 570x665/72/– mm.] II. Ferdinánd király, Sennyei István győri püspök aláírása hitelesítette.
A címerfestmény hiányzik, a szöveg leírása szerint: „Álló katonai pajzs, vörös színű, alján zöldellő szirt emelkedik, ezen természetes színében ábrázolt leopárd, szája nyitva, nyelve kinyújtva, és farka a hátára visszahajlítva, mellső bal lábát támadásra emelve, jobbjában pedig három fehér színű rózsát tartva, hátsóival egyenesen előre lépve állni látható. A pajzsra nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, derékból kiemelkedő oroszlán jobb lábában meztelen kardját tartva szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról pedig takarók vagy foszlányok, innen sárga és kék, onnan ismét kék és fehér, a pajzs széleit körülfolyják és illően díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum rubri coloris fundum eius rupe viridi interoccupante, in quo Leopardus naturali colore effigiatus ore patulo lingvaque exerta et cauda ad tergum reflexa, anterioribus pedum sinistra ad rapui protenso, dextro vero ternas candidi coloris rosas tenens posterioribus item gradiendum directis erecta stare visitur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam regio diademate, pedem dextr[um] leoninum cubilotenus eminen[tem] ac gladium nudum tenente proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis et lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc item caeruleis et candidis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus…”]
A két família sorsáról továbbit nem tudunk. A 18. század folyamán két hasonnevű család ellen is nemességvizsgálat indult, ám mindkettőnek saját – és más időpontban kelt – armálisa volt.* [* Miskoltzi család: 1625. november 9. II. Ferdinánd., valamint Simon família: 1662. június 1. I. Lipót. adománya. IV. A. 1/j. 1. k. 153., és 2. k. 104.][2]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 70-71. (PhD értekezés) [3]
- Külső hivatkozások:
Simon 1650
szerkesztés
Simon János 1650. augusztus 14., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Márk Anna, gyermekei Mihály, György, János, Simon
P 773 Lad. RRR 83/54
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/1032
Bonyhay másképpen Simon
szerkesztés
Bonyhay másképpen Simon István és György 1698. március 13., Bécs I. Lipót nemesség és címer általuk: feleségeik név nélkül, gyermekeik Ferenc, János
F 7 Armales No. 5
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
bethlenfalvi Simon
szerkesztés
Bethlenfalvi Simon Ferenc 1761. január 26., Bécs Mária Terézia címer általa: felesége Martonffi Judit, gyermekei András, Mihály János, Ferenc, Sára, Rebeka, Borbála
F 7 Armales No. 40
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Simon alias Basó
szerkesztésKempelen:
Simon (alias Basó).
Abaujmegyében élt család. – Vö. Csoma 503–5. (gen.)
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet [7]
- Külső hivatkozások:
Simon 1803
szerkesztés_halotti_c%C3%ADmere.png)
Baják:
SIMON FLORENT (1803-1873)
67,5x48,5 cm nagyságú papírlapon nyomtatott szöveg és festett címer. Vétel 1987-ben Pastinszky Miklós gyűjteményéből. (Plakátgyűjtemény ltsz. 87.23.1.)
A halotti címer felirata:
Tekintetes SIMON FLORENT Úr Meghalt Pesten, 1873. november 24-én élte 70-ik évében.1 A címer leírása: Kékkel és vörössel hasított csücskös pajzs. A jobb oldalon kék mezőben zöld téren természetes színű szőlőtőke 3 piros szőlőfürttel. Bal oldalon vörös mezőben zöld téren ágaskodó arany oroszlán, amely jobb mancsával szablyát emel, a baljában vörös színű, csukott könyvet tart. A sisakdísz sisakkoronából kinőve megismétli az oroszlán motívumot. A sisaktakaró jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.2
JEGYZETEK
1. A családi leszármazása nem ismert. Kempelen Béla (IX. köt. 359-365.) pl. 83 Simon nevű nemesi
családot sorol fel.
2. Simon Florent szerb származású volt és 1804. X. 26-án született Cegléden. A 30-as években Pesten nyitott ügyvédi irodát. Részt vett a reformkor egyleti életében, így pl. tagja volt az Országos
Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1848-ban a pesti nemzetőrség kapitánya, 1861-ben pedig a fővárosi képviselő-testület tagja lett (Magyarország és a Nagyvilág. 1873. 48. szám, Szinnyey: XII. köt.
1050-51.). A címert a címergyűjtemények nem ismerik.
- Irodalom:
BAJÁK LÁSZLÓ: CÍMEREK A GYÁSZSZERTARTÁSOKON, HALOTTI CÍMEREK A 19. SZÁZADBÓL. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. 1997. 182.[8]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: