„Növények/B/Birs” változatai közötti eltérés

A '''birs''' ('''birsalma''' vagy '''birskörte''') ''(Cydonia oblonga)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába, a ''[[Maloideae]]'' alcsaládba tartozó ''Cydonia'' nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú [[Délnyugat-Ázsia]] [[kaukázus]]ikaukázusi területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai ''bis, biss'' voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs elhasonulás.<ref>Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár</ref>

Egyes [[lepkeKertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék|lepkefajok]]fajok tápláléknövénye, ezek közé tartozik az [[aranyfarú lepke]] ''(Euproctis chrysorrhoea)'', a ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix bechsteinella]]'', ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix pomifoliella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora cerasivorella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora malivorella]]'', ''[[Pasiphila rectangulata]]'' és a [[kis téli araszoló]] ''(Operophtera brumata)''.

Korábban négy másik fajt is a nemzetségbe soroltak. Ezek közül a kínai birs vagy [[álbirs]] külön nemzetségbe került ''Pseudocydonia sinensis'' néven, a másik három [[kelet-ázsia]]iázsiai faj pedig a ''[[Chaenomeles]]'' nemzetségbe.

Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles koronájú, [[lombhullató]] fa. Váltakozó [[levélállás|állású]]levélállású, egyszerű [[levél (növény)|levelei]] 6-11&nbsp;cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A virágrügyek differenciálódása augusztus végén, szeptember elején kezdődik, a teljes kifejlődéshez 6-7 hónap szükséges.<ref name="Nyeki">Kertgazdaság. P.Benedek J.Nyéki Z.Szabó 1990</ref> A levelek megjelenése után, tavasszal nyíló, rövid kocsányú, magános [[virág]]ai a vegyes rügyekből fejlődő [[hajtás]]ok csúcsán ülnek, fehérek vagy rózsaszínek, 5&nbsp;cm átmérőjűek, ötszirmúak. Április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú [[almatermés]], melynek formája [[alma|almára]] vagy [[körte|körtére]] emlékeztető, tipikusan 7-12&nbsp;cm hosszú, 6-9&nbsp;cm széles (a vad példányoké csak 2,5-3,5&nbsp;cm átmérőjű). A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről<ref name="Nyeki"/> – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés [[mag]]vúmagvú gyümölcsök megnyúltabbak.

Kb. 20%-ban [[nyálkaanyag]]okatnyálkaanyagokat, 1,5%-ig [[amigdalin]]tamigdalint (kéksavglikozid), zsíros olajat tartalmaz.

[[Termés]]eTermése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű, kellemes, átható illatú. A legfinomabb almabor készíthető belőle. Kemény állaga miatt több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá.

Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle [[gyümölcslé|gyümölcslevet]], gyümölcszselét, [[befőtt]]etbefőttet, [[kompót]]otkompótot, [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Leves/Gyümölcsleves#Birsalmaleves|gyümölcsleves]]t, [[kandírozás|kandírozzák]] vagy [[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés#Biralma sajt|birsalmasajtnak]] készítik el.

Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas [[likőr]]öklikőrök, [[lekvár]]oklekvárok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosítószere.