„Szakácskönyv/Konyhatechnika/Sz” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
||
37. sor:
: A szemek közül a hibásakat és a szemetet kiválogatjuk, hideg vízzel lemossuk, majd egy tágas edénybe annyi hideg, vagy szoba-hőmérsékletű vizet töltünk a babra, hogy bőségesen ellepje. Hogy könnyebben főjenek, ezeket - minimum 6 órára, de inkább egy fél napra - be kell áztatni. Ha a szemek megdagadtak, az áztató vizet leöntjük. A babféléket mindig hideg vízben tesszük fel főni, és ha a főzővizet pótolni kell, mindig közel azonos hőfokú vizet használjunk. Vagyis ha elforrta a levét, akkor csakis forró vizet töltsünk utána. A tarkabab főzésekor az első vizet leöntjük és forró vízzel újra feltöltjük, ez után ízesítjük.
----
== Szárnyas alaplé ==
(vadételekhez)
Az alaplevek folyamatos készítése és menedzselése a francia konyhán dolgozó szakács esszenciális feladata. Alaplé nélkül nincs élet, a konyha nem lélegzik, az ételek nem teljesek. Az alaplé támogatásával jönnek létre azok az ízek, amelyeket a naiv vendég – helyesen – háziasnak titulál.
Az alaplevek receptúrája intim dolog, a séfnek itt tejhatalma van. Sokan a lehető legtisztább alaplevekre esküsznek, minimális zöldséghasználattal és a fűszerezés mellőzésével. Mások szofisztikált módon közelítik meg az alaplé-kérdést, és összetett fűszerezést, vegyes csontokat alkalmaznak. Minden alaplének oka és funkciója van, ezért kár lenne kőbe vésni bármilyen alaplé receptet.
A csirke-alaplé nem a csirkéről szól, hanem a veloutéről, spárgáról, gyöngyhagymáról, szarvasmártásról, stb. – tehát arról, amit éppen kiegészít, aláfest a tűzhelyen. Ezért is van, hogy az alapleveket jellemzően nem sózzuk.
Minden lábasjószágból és baromfiból főzhető alaplé. A halakból és tengeri páncélosokból készített alaplevek természetesen teljesen külön stílust és kategóriát képviselnek.
A húsételek mellé leggyakrabban bevetett alaplevek szárnyasból készülnek. Vadak esetében kevésbé jellemző a vadcsontból főzött alaplé használata, itt mi a barna szárnyas-alaplé kohéziós erejében hiszünk. Következzen saját alaplé receptúránk, kifejezetten vadételek készítéséhez ajánlva!
Leírásunkban összetett fűszerezést alkalmazunk, tekintettel a kacsazamatra és a későbbi készítendő vadételekre is.
----
== Száraz dunszt ==
: Az alaposan kimosott és kiszárított befőttes üvegekbe belemerjük a forró lekvárt. (Ha klasszikus, vékony falú befőttes üveget használunk, először mindig csak egy kicsit teszünk bele, ezzel az előmelegítéssel ugyanis megakadályozhatjuk, hogy a hirtelen hevüléstől elpattanjon a palack. A modern konzervipari üvegeknél erre nincs szükség, azok azonnal teletölthetők. Ám ezeknél is hasznos lehet egy széles kiömlőnyílású tölcsér használata, hogy ne kenjük össze az üveg száját.) Töltés közben rázogatjuk, ütögetjük a palackot, hogy a massza tömörödjön, ne maradjanak benne légbuborékok. Minden üveget igyekszünk úgy teletölteni, hogy minél kevesebb levegő maradjon benne. Száraz gőzölésre a legalkalmasabb egy megfelelő nagyságú kosár vagy láda, amit pokrócokkal, kispárnával bélelünk ki. Ebbe tesszük a forrón betöltött, gyorsan lekötözött, tisztára törölt és újságpapírba göngyölt üvegeket. Az üvegek tetejét is takarjuk be pokróccal vagy párnával. Az üvegeket lezárjuk, s szorosan egymás mellé állítva körben bebugyoláljuk. A belső rétegekhez kiváló az újságpapír, aztán jöhet még minden, ami van: paplan, pokróc, dunyha... Legalább 24 óráig hagyjuk a dunsztban, amíg magától ki nem hűl, ez - ha jól csomagoltuk - beletelik 2-3 napba is, azután szedjük ki az üvegeket és rakjuk a helyükre.
| |||