„Növények/Nevezéktan” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
<noinclude>[[Kategória:Szakácskönyv|{{PAGENAME}}]]</noinclude>
{{Szk-újcím}}<div style="{{Szk-doboz}}; {{Szk-szín}}; position:relative; text-align: left;">{{Szk-főcím}}{{Szk-tudnivalók}}{{TOC right}}
== Mi az a növényrendszertan? ==
A növényrendszertan (tudományosan: fitotaxonómia) a botanika (növénytan), tudományának egyik jelentős ága, ami a növényvilág mintegy 435 000 ismert faja közötti eligazodást segíti elő. Ezek összefoglaló szabályozása a botanikai nómenklatúra, vagyis a növénytani névhasználat. A növényrendszertan a növényeket rokonsági vonatkozásuk szerint sorolja rendszerbe.
== Carl Linné ==
A ma is érvényes botanikai rendszer alapját Carl Linné fektette le. A 18. század korszakalkotó svéd botanikusa 28 éves korában írta meg első művét a '''Systema Naturae'''-t.
Ebben próbált meg rendszert teremteni a növény és állatvilág addig összegyűjtött anyagában. Rendszerének alapja a faj (species), amelybe azonos morfológiai tulajdonságú egyedeket foglalt össze. Rendszerének egységei a következők:
* Osztály – Classic
* Rend – Ordo
* Nemzetség – Genus
* Faj – Species (röv.sp)
* Változat – Varietas. (var.)
Nem sokkal ezután készül el a Genera Plantarum, amelyben a növénynemzettségeket írja le, majd több mint 10 év után a Species Plantarum-ban fajokig lemenően kidolgozza rendszerét és ott vezeti be a kettős nevezéktant, a binominális nómenklatúrát. A mai napig is használt kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja (pl. Vinca minor). Ez utóbbi két műve mintegy 1105 nemzettséget, valamint 7700 növényfajt és változatot ír le.
Charles Darwin
1859-ben jelent meg Darwin korszakalkotó munkája A fajok eredete c. műve, ami a rendszertant új alapokra helyezte. A külső hasonlóság alapján feltételezett rokonság helyett az igazi rokonság, a leszármazási kapcsolatok tudományos kutatása került előtérbe.
Tehát a rendszerzés alapvető egysége Linné óta a faj. Azonban fajon belül is vannak különböző egységek. Ezeket el kell különíteni aszerint, hogy természetes fajról van-e szó, vagy a termesztés során emberi kéz által létrehozott fajtáról.
Ez alapján a felosztás a következő:
=== Természetes fajok ===
alfaj – subspecies – rövidítése: ssp.
változat – varieta – rövidítése: var.
forma- forma – rövidítése: f.
=== Termesztés során létrehozott ===
fajtakör – convarietas – rövidítése: convar.
fajtacsoport – conculta – rövidítése: conc.
fajta – cultivar – rövidítése: cv.
A fajtanevek legtöbbször fantázianevek, vagy származási helyeket jelölnek, de gyakori a tulajdonnevek használata is a fajták elnevezése során, mint Gerbera jamesonii ‘Laura’. A növények elnevezésében helyet kap az emberi tevékenység is, a hibridizációs munka eredményének jelölése Petunia x hybrida).
A kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja. Linné pl. nemzetségnévként felhasználta a régi latin neveket, mint Olea, Fagus. A nemzettségnevek többek között lehetnek mitológiai nevek, mint Artemisia Artemisról, Syringa Syrinxről és Daphne Daphnisról. Lehet földrajzi név is, mint Parnassia Parnassosról. A nemzetség nevével egyeztetett fajnév rendszerint valamilyen tulajdonságra utal. Az alba jelentése fehér, mint Populus alba a fehér nyár esetében.
A növények nemzetségnevét mindig nagybetűvel, a fajnevét pedig kisbetűvel írjuk.
==A drogok nevezéktana==
A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik.
A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók. Csak kisebb részüknek van magyar alakja.
==Latin nyelvhasználat==
15 ⟶ 58 sor:
* A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg harmadik
szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.
A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez.
(Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)
26 ⟶ 70 sor:
==Latin szakkifejezések, elnevezések==
Névadás, nevezéktan ''(nomenclatura)'', rövidítések.
(Az osztályozás problémáival a ''taxonómia'' foglalkozik.)
Az érvényes nevezéktan Linné Systema Naturae c. munkájának X. kiadásával (1758) kezdődik. Az előtte keletkezett nevek nem használhatók. A nevezéktan binomiális (kétnevű). Minden faj neve a nagybetűvel írott nem (genus) és kisbetűvel írott faj (''species'') nevéből áll. Teljes névhasználatban ezt követi a leíró neve és a leírás évszáma. Alfaj (''subspecies'') esetében háromtagú az elnevezés. Az elnevezések latin vagy latinként kezelhető szavakból állnak. A név általában utal a maradvány legszembetűnőbb tulajdonságaira.
104 ⟶ 148 sor:
: '''gemma''' = rügy
: '''glandula''' = mirigy
: '''herba''' = lágy szárú növény virágos hajtása. (Magyarul fű)
: '''lignum''' = fa, faanyag
: '''nux''' = dió
| |||