„Kertészet/Levéltetvek/Levéltetvek” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
Latin neve - ''()''
:A levéltetvek ''(Aphidoidea)'' a rovarok ''(Insecta)'' osztályába és a félfedelesszárnyúak ''(Hemiptera)'' rendjébe tartozó öregcsalád.
 
 
'''Az öregcsalád két családja:'''
:- valódi levéltetűfélék (Aphididae)
:- gubacstetvek (Eriosomatidae)
*[[Kertészet/Rovarok/Valódi levéltetűfélék|Valódi levéltetűfélék]] ''(Aphididae)''
*[[Kertészet/Rovarok/Gubacstetvek|Gubacstetvek]] ''(Eriosomatidae)''
 
:A levéltetvek a világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övi és a trópusi éghajlaton. A levéltetvek hossza általában 2-3 milliméter. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. Szájszervük szúró.
 
:A levéltetvek a világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övi és a trópusi éghajlaton.
 
== Néhány ismertebb faj ==
* Az [[Kertészet/Rovarok/Almalevéltetű|'''Almalevéltetű''']] az
:Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában fordul elő. Amikor nem használja szúró szájszervét, akkor a teste alá húzza.
 
*[[Kertészet/Rovarok/Sárga burgonya-levéltetű|Sárga burgonya-levéltetű]] {{latin|Aphis nasturtii}} A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. téli gazdanövénye a [[Növények/Varjútövis|varjútövis]]).
 
*[[Kertészet/Rovarok/Csíkos burgonya-levéltetű|Csíkos burgonya-levéltetű]] {{latin|Macrosiphum euphorbiae}}
 
*[[Kertészet/Rovarok/Fekete répa-levéltetű|Fekete répa-levéltetű]] {{latin|Aphis fabae}}
 
*[[Kertészet/Rovarok/Uborka-levéltetű|Uborka-levéltetű]] {{latin|Aphis gossypii}}
 
*[[Kertészet/Rovarok/Foltos burgonya-levéltetű|Foltos burgonya-levéltetű]] {{latin|Aulacorthum solani}}
 
*[[Kertészet/Rovarok/Fekete foltos pince-levéltetű|Fekete foltos pince-levéltetű]] {{latin|latin|Rhopalosiphoninus latysiphon}}
A pincékben, ill. szabad-földön a föld alatti szárrészeken fordulhat elő.
*[[Kertészet/Rovarok/Fekete cseresznye-levéltetű|Fekete cseresznye-levéltetű]] {{latin|Myzus cerasi}}, a világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. Szívogatásuk nyomán a a levelek torzulnak és a fonák felé sodródnak, a megtámadott hajtások gyengébben fejlődnek, növekedésük lelassul, súlyos esetben megáll.
 
*[[Kertészet/Rovarok/Zöld őszibarack-levéltetű|Zöld őszibarack-levéltetű]] {{latin|Myzus persicae}} A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az [[Növények/Őszibarack|őszibarack]], az Aphis nasturtiié a [[Növények/Varjútövis|varjútövis]]).
 
*[[Kertészet/Rovarok/Zöld rózsalevéltetű|Zöld rózsalevéltetű]] {{latin|(Macrosiphum rosae}} a rózsákat támadja meg. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött.
*[[Kertészet/Rovarok/Lisztes szilva-levéltetű|Lisztes szilva-levéltetű]] {{latin|Hyalopterus pruni}}
 
*[[Kertészet/Rovarok/Lisztes káposzta-levéltetű|Lisztes káposzta-levéltetű]] {{latin|Brevicoryne brassicae}} az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a [[Növények/Káposzta|káposzta]] is).
 
*[[Kertészet/Rovarok/Kis málnalevéltetű|Kis málnalevéltetű]] {{latin|Aphis idaei}} annak ellenére, hogy az egész tenyészidőszakban a málnán tartózkodik, csupán a tavaszi időszakban okozott levél- és hajtás kártétele érdemel említést. A hajtások a növekedésben visszamaradnak, a levelek torzulnak.
 
 
* [[Kertészet/Rovarok/Fekete répalevéltetű|'''Fekete répalevéltetű''']]
25 ⟶ 55 sor:
* [[Kertészet/Rovarok/Hamvas őszibarack-levéltetű|'''Hamvas őszibarack-levéltetű''']]
* A lisztes [[Kertészet/Rovarok/Káposzta-levéltetű|'''Káposzta-levéltetű''']] az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is).
 
* [[Kertészet/Rovarok/Oleander-levéltetű|'''Oleander-levéltetű''']]
 
* [[Kertészet/Rovarok/Sárga szilvatetű|'''Sárga szilvatetű''']]
 
* A [[Kertészet/Rovarok/Zöld levéltetű|'''Zöld levéltetű''']] ''(Macrosiphum rosae)'' a rózsákat támadja meg, ezért [[Kertészet/Rovarok/Zöld levéltetű|rózsa-levéltetű]]nek is nevezik.
 
:Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött
 
* [[Kertészet/Rovarok/Zöld őszibarack-levéltetű|'''Zöld őszibarack-levéltetű'''.
:Testhosszuk általában 2–3 milliméter. Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. Szájszervük szúró-szívó.
 
 
:Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. :Szájszervük szúró-szívó.
:Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek. Táplálékuk számos növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket.
:Sok növénybetegséget, így például vírusokat terjesztenek (vírusvektorok).
 
== Szaporodásuk ==
:Ősszel párzanak. A nőstények párzás nélkül is szaporodnak szűznemzéssel tavasszal és nyáron. A nyári családalapító anyák (meg nem termékenyített nőstények) egy-egy napon legfeljebb 20 utódot tudnak a világra hozni.
:A párzási időszak ősszel van. A nőstények párzás nélkül is szaporodnak szűznemzéssel tavasszal és nyáron.
:Ősszel párzanak. A nőstények párzás nélkül is szaporodnak szűznemzéssel tavasszal és nyáron. A nyári családalapító anyák (meg nem termékenyítettmegtermékenyített nőstények) egy-egy napon legfeljebb 20 utódot tudnak a világra hozni.
:A levéltetvek legfőbb ellenségei a [[Kertészet/Rovarok/Katicabogár|katicabogár lárvája]], a [[Kertészet/Rovarok/Fürkészdarazsak|fürkészdarazsak]], [[Kertészet/Rovarok/Fátyolkák|fátyolkák]], a ragadozó [[Kertészet/Rovarok/Gubacsszúnyog|gubacsszúnyog]], és a [[Kertészet/Rovarok/Zengőlégy|zengőlégy]] lárva.
 
 
== Tünetek ==
:A levéltetvek többféleképpen károsíthatják a növényeket. Az értékes, tápanyagokban gazdag nedvek kiszívása miatt sárgulás, mélyedések, rendellenes fejlődés és bepöndörödő levelek, valamint növekedési zavarok jelentkezhetnek.
:Táplálkozás közben a tetvek mészharmatot választanak ki, melyen korompenész telepedhet meg.
 
 
== Megelőzés ==
:A levéltetvek elszaporodását megfelelő talajápolással és megfelelő trágyázással meg lehet akadályozni. (A levéltetvek kedvelik a túltrágyázott növényeket!) Sokat segít az elegendő fényellátás, a jó levegőkeringtetés, a kőliszttel történő beszórás és a különböző algakészítmények. Javasolt az erősen károsított rügyek és virágok eltávolítása. Az élősködők e fajtáját amúgy vízzel is jól le lehet mosni a levelekről.
 
 
== Kezelés ==
:E kártevők természetes ellenségei például a '''fátyolatkák''' ''(Chrysopa carnea)'', melyet súlyosságtól függően 1–20 db növényenként, négyhetente alkalmazhatunk, valamint a gubacsszúnyogok (Aphidolethes aphidimyza) és a levéltetűfürkészek (Aphidius colemani).
 
 
== Permetezés ==
:Az első kolóniák észlelésekor perme­tezés speciális rovarölő szerekkel. A kezelések többszöri ismétlése szükséges. A tolerancia vagy a re­zisztencia kialakulásának megelőzésére a ha­tóanyagokat változtatni kell. Biológiai védekezésként Neem-olaj, Neudosan, Spruzit-folyadék és Naturen ajánlott.
 
 
 
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:28 (CET)}}
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}