Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack lisztharmata

A lap mérete: 3223 bájt

Kertészet

Őszibarack lisztharmata

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Őszibarack lisztharmata

Kórokozó

(Sphaerotheca pannosa var. persicae, Syn: )
Kleisztotéciumos gomba.
Kleisztotéciumot ritkán képez.
A betegséget először 1892-ben az USA-ban, majd Európában, Franciaországban 1914-ben észlelték. :Magyarországon a betegséget 1914-ben figyelték meg. A betegség jelentősége az utóbbi években gyümölcskárosítása miatt növekedett.


A kórokozó gazdanövénye az őszibarack, ritkán a mandula. Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő.

Tünetek:

- A levélen, a hajtáson, a vesszőn és a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.
- A levél színén szabálytalan alakú, sárgászöld foltok láthatók. Főképpen a fonákon, ritkábban a levél színén fehér, nemezes, epifita micéliumbevonatot találunk. Hazánkban csak ritkán képződnek kleisztotéciumok. Később a levelek hullámosak, kanalasak és csavarodottak lesznek, majd elszáradnak. A levéltünetek főképpen a hajtásvégeken figyelhetők meg.
- A hajtáson foltszerű, majd a hajtást körülölelő élénkfehér, nemezes, epifita micéliumbevonat látható. :- A hajtások rövid ízközűek lesznek, begörbülnek és elszáradnak. A veszszőkön lombhullás után a szürkésfehér, nemezes micéliumbevonat messziről szembetűnő.
- A gyümölcs szőrözöttsége miatt a kezdeti tünetek alig látszanak. Később a gyümölcsön 5–10 mm átmérőjű, kerek, szürkésfehér, majd világosbarna foltok jelennek meg. A foltok elparásodnak, megkeményednek, és a gyümölcs felülete egyenetlenné válik.
- A fertőzési források a vesszők, ahol a kórokozó micéliuma egyrészt a rügyben a hajtás- és virágkezdeményekben, másrészt a vesszők felületén telel át. A kleisztotéciumoknak a gomba áttelelésben nincs jelentőségük. A beteg rügyekből – ha nem pusztulnak el – beteg hajtások és virágok fejlődnek.
- Ezeken, és a vesszők felületén áttelelt micéliumon láncokban lefűződő konídiumok keletkeznek, amelyek a levelekre és a gyümölcsökre kerülnek. A betegségre csak a legfiatalabb levelek fogékonyak. Szabad földön már a hajtáscsúcs alatti harmadik levél ellenálló.
- A leveleken az első tünetek általában egy hónappal a virágzás után jelennek meg. A gyümölcsök is csak fiatal korukban fogékonyak a betegségre és 2,5 cm-es nagyságuk elérése után már nem betegszenek meg.

Védekezés

- Legfontosabb teendő a gyümölcsmegbetegedés hárítása. Ezért a metszéskor a lisztharmatos, deformált vesszőket el kell távolítani.
- A védekezést egérfül állapotban kell elkezdeni és addig kell folytatni, amíg a gyümölcsök a 2,5 cm-es nagyságot el nem érik.
- Védekezésre kén, dinokap, kinometionát, pirifenox vagy difenokonazol hatóanyagtartalmú szerek jöhetnek számításba.





A Wikimédia Commons tartalmaz Őszibarack lisztharmata témájú médiaállományokat.