A lap mérete: 1806 bájt

Gyógynövény

Fekete bodza

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

A feketebodza, gyógyászatban felhasználható része a virágzata és a bogyója. Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban gyűjtik.


Fekete bodza
(Sambucus nigra, Syn: -)
Drog Sambuci flos,
Más neve(i): festőbodza


Tartalmaz:→ A virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt), fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. - A bogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. - A levél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat mint a szambunigrint.


Feketebodza tea

Csészénként 2 teáskanálnyi drogot öntsünk le forrásban lévő vízzel, majd 5 perc múlva szűrjük le.
A bodzateát meghűléses megbetegedések, hurut esetén, izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használják.
A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség), egyes vidékeken hagyományos szíverősítő.
Helyenként pálinkát is főznek belőle – mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága.


Ellenjavallat: A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek!


Lásd még: a növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Fekete bodza


A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete bodza témájú médiaállományokat.