Címerhatározó/Thurzó címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Thurzó családok címerével foglalkozik.
bethlenfalvi ThurzóSzerkesztés
A család a szepesi Betlenfalváról származik, ahol a köznemesség sorába tartozott. Valószínűleg az ottani német telepesek közül ered. A címerük 1493-ban tűnik fel.
1533-ban Thurzó Elek pecsétjén csak a három rózsa látszik. (Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 122.[1])
Thurzó Elek (1490-1543) országbíró és második felesége, ormosdi Székely Magdolna (†1556) síremléke, 1543
Thurzó Györgyné, Czobor Erzsébet (1572-1626) halotti portréja, Árva vára
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
nagyváradi ThurzóSzerkesztés
Trencsén vármegyéből származik, de idővel Bihar és Szatmár vármegyékben is elterjedt. János és testvérei György, Gábor, Anna. Katalin és Zsuzsánna 1587-ben kapnak Rudolf királytól czímeres nemeslevelet, melyet Trencsén vármegyében hirdettek ki. Ez az ág, nyitramegyei birtoka után, a Nosziczi előnevet használta, de a Biharba származott. Gábor utódai már a nagyváradi előnevet vették fel. Tagjai közűl a czímerszerző Trencsén város főbírája. - A bihari ágból Ferencz († 1881) 1841-ben katonáskodott. - II. Ferencz, jelenleg ny. nagybányai levél táros. - Lajos, jelenleg trsztenai adótárnok. - III. Ferencz, nagyszebeni tanár, fia, György.
Czímer: Háromszor vörössel és fehérrel vágott pajzsláb fölött, hármas zöld halmon, melyeken két oldalt egy-egy vörös rózsa emelkedik, csőrével mellét véresre tépő pelikán. Sisakdísz: a pajzsbeli pelikán. Takarók: kékarany, vörösezüst.[2]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: