Burgonya-fonálféreg
- (Globodera rostochiensis, Syn: -)
- Más neve(i): Közönséges burgonya-fonálféreg
- A közönséges burgonya-fonálféreg a Cisztaképző fonálférgek családjába tartozó faj.
- A nőstény teste, illetve a cisztája gömb alakú, csak a fejnyaki része türemkedik ki ujjszerűen.
- Nagysága 0,4–0,9 mm között változik. A ciszták színe világossárga, aranysárga, sárgásbarna, az idősebb ciszták sötétbarnák, felületükön cikcakk alakú kutikula rajzolat látható. A hím mintegy 1 mm hosszú, fonálszerű farkvége tompa. Erős szájszuronya 26–28 µm hosszú, jól látható, hátrafelé görbülő gombokkal. A lárva 400–500 µm, szájszuronyának alapi gombjai hátrafelé görbülnek.
Földrajzi elterjedése
- Eredeti elterjedési területe az Andok vidéke, ahonnan a világ számos pontjára hurcolták be. Európa számos országában telepedett meg. Magyarországon ez ideig nem fordult elő, azonban behurcolására, megtelepedésére számítani kell.
Tápnövényei
- Valamennyi tápnövénye a Solanaceae családba tartozik. Az elsődleges tápnövénye a burgonya. A termesztett növények közül még a paradicsomon, esetenként a tojásgyümölcsön okozhat károkat.
- A gyomnövények közül az ebszőlő csucsoron (Solanum dulcamara), kisebb mértékben a fekete csucsoron (Solanum nigrum), fordul elő, de megtalálták a beléndek (Hyoscyamus niger) gyökerén is.
Gazdasági jelentősége
- Európa hűvösebb klímájú vidékein a burgonya egyik legveszedelmesebb kártevője. A korai és középkorai burgonyafajtáknál 50–80%, a késői fajtáknál 30%-os termésveszteséget okozhat.
Kárképe
- A növény gyökerébe behatoló lárvák, majd később a kifejlett egyedek táplálkozásának hatására a gyökér fokozatosan elhal. A tápanyag- és vízellátási zavarok hatására mind újabb mellékgyökerek fejlődnek. A fertőzött növény gyakran dúsabb gyökérzettel rendelkezik, mint az egészséges. :Csapadékos időjárás esetén az újabb gyökerek egymás felett helyezkednek el. Erős fertőzés kihatásaként a növény fejlődése visszamarad, gyenge és kevés szárat fejleszt, a levelek sárgulnak, elszáradnak, a gumók csenevészek maradnak. A megtámadott gyökereket másodlagosan a Rhizoctonia solani és a kolletotrihumos száradás és tőkorhadás Colletotrichum spp. gombák fertőzhetik.
- A tojásgyümölcsön a fertőzést követően a paradicsomhoz hasonló kárkép alakul ki.
Életmódja
- Évente rendszerint egy nemzedéke van. Kedvező viszonyok között egy második nemzedék is kifejlődhet.
- A kártétel szempontjából az első nemzedéknek van jelentősége. A tojások telelnek át a cisztában.
- Tavasszal 15–18 °C körüli talajhőmérsékleten, 40–80%-os talajnedvesség esetén, gazdanövényei gyökér-váladékának hatására kelnek ki a lárvák.
- Az 1. stádiumú lárvák a tojásban vedlenek. A vándorlóképes 2. stádiumban lévő lárva kerül a szabadba. A lárvák eleinte kívülről szívogatják a hajszálgyökereket, majd abba befurakodnak és a gyökér tengelyével párhuzamosan helyezkednek el. :Táplálkozásuk során kiválasztott kémiai anyagok hatására több sejt összeolvadásából ún. „óriássejtek” képződnek. Ezeknek fontos szerepük van a fonálférgek táplálkozásában. Ugyanakkor ezek az óriássejtek kedvezőtlen hatással vannak a növény tápanyag- és vízgazdálkodására. Amennyiben az óriássejtek nem alakulnak ki, a fonálféreg elpusztul.
- A lárvák a harmadik stádiumtól kezdődően alaktanilag is különböznek egymástól. A hím a vedlést követően nyúlánk alkatú marad, a gyökeret elhagyja és a talajban haladva keresi fel és termékenyíti meg a nőstényt. A nőstény négyszer vedlik. A harmadik lárvastádiumtól kezdődően fokozatosan duzzad, felszakítja a gyökér bőrszövetét és csak a feje marad a szövetek között. Helyváltoztatásra képtelen.
- A megtermékenyítést követően néhány hét múlva több száz tojás fejlődik ki az anyaállat testében. A nőstény a teljes kifejlődés után leválik a halódó gyökérről. Kedvezőtlen viszonyok között éveken keresztül kitartó stádiumban marad.
- Attól kezdve, hogy a lárvák behatolnak a gyökérbe, a ciszták kialakulásáig 53–75 nap telik el. :Évente rendszerint egy nemzedéke van. Kedvező viszonyok között egy második nemzedék is kifejlődhet. :A kártétel szempontjából az első nemzedéknek van jelentősége.
Természetes ellenségei
- A burgonya-fonálféregnek nagyszámú természetes ellenségét tartják számon.
- Közéjük tartoznak bizonyos Protozoák, Tardigradák, ragadozó fonálférgek (Monochaus, Dorylaimus, Discolaimus és Actinolaimus fajok), televényférgek, ragadozó gombák.
Tömeges elszaporodása, előrejelzése
- A ciszta a talajban 10–20 évig, kivételes esetben 30–40 évig is életképes marad. Ez a faj fennmaradása és terjedése szempontjából egyaránt nagyon fontos. Fennmaradására, szaporodására a laza talaj a kedvezőbb. A 70% körüli talajnedvesség optimális számára. A károsítás küszöbértéke 10–15 tojás/g talaj.
Védekezés
- - A burgonya-fonálféreg behurcolását hazánkba a növényvédelmi hatóságok szigorú zárszolgálati rendeletekkel, ellenőrzéssel igyekeznek megakadályozni.
- - A fertőzött területen 5 évig nem szabad burgonyát és azzal rokon növényt termeszteni.
- - A vetésforgó betartása alapvetően fontos követelmény. Amennyiben 10 m2 területre 1 db ciszta kerül és ott évente burgonyát termesztenek, akkor 6–7 év, kétéves vetésforgóval 10–15 év, hároméves vetésforgó esetében pedig 45 év múlva észlelhető kártétele.
- - Hazai gócfertőzés esetén a növényvédelmi hatóság a fertőzött foltokon és annak környékén nematicidekkel totális irtást végez.
- - A fertőzött területet növény-egészségügyi zárlat alá helyezik.
Forrás: Magyar Wikipédia: Burgonya-fonálféreg