Állatok/Férgek/Burgonya-fonálféreg

A lap mérete: 6675 bájt

Állatok

Burgonya-fonálféreg


Burgonya-fonálféreg
Burgonya-fonálféreg
(Globodera rostochiensis, Syn: -)
Más neve(i): Közönséges burgonya-fonálféreg


A közönséges burgonya-fonálféreg a Cisztaképző fonálférgek családjába tartozó faj.
A nőstény teste, illetve a cisztája gömb alakú, csak a fejnyaki része türemkedik ki ujjszerűen.
Nagysága 0,4–0,9 mm között változik. A ciszták színe világossárga, aranysárga, sárgásbarna, az idősebb ciszták sötétbarnák, felületükön cikcakk alakú kutikula rajzolat látható. A hím mintegy 1 mm hosszú, fonálszerű farkvége tompa. Erős szájszuronya 26–28 µm hosszú, jól látható, hátrafelé görbülő gombokkal. A lárva 400–500 µm, szájszuronyának alapi gombjai hátrafelé görbülnek.

Földrajzi elterjedése

Eredeti elterjedési területe az Andok vidéke, ahonnan a világ számos pontjára hurcolták be. Európa számos országában telepedett meg. Magyarországon ez ideig nem fordult elő, azonban behurcolására, megtelepedésére számítani kell.

Tápnövényei

Valamennyi tápnövénye a Solanaceae családba tartozik. Az elsődleges tápnövénye a burgonya. A termesztett növények közül még a paradicsomon, esetenként a tojásgyümölcsön okozhat károkat.
A gyomnövények közül az ebszőlő csucsoron (Solanum dulcamara), kisebb mértékben a fekete csucsoron (Solanum nigrum), fordul elő, de megtalálták a beléndek (Hyoscyamus niger) gyökerén is.

Gazdasági jelentősége

Európa hűvösebb klímájú vidékein a burgonya egyik legveszedelmesebb kártevője. A korai és középkorai burgonyafajtáknál 50–80%, a késői fajtáknál 30%-os termésveszteséget okozhat.

Kárképe

A növény gyökerébe behatoló lárvák, majd később a kifejlett egyedek táplálkozásának hatására a gyökér fokozatosan elhal. A tápanyag- és vízellátási zavarok hatására mind újabb mellékgyökerek fejlődnek. A fertőzött növény gyakran dúsabb gyökérzettel rendelkezik, mint az egészséges. :Csapadékos időjárás esetén az újabb gyökerek egymás felett helyezkednek el. Erős fertőzés kihatásaként a növény fejlődése visszamarad, gyenge és kevés szárat fejleszt, a levelek sárgulnak, elszáradnak, a gumók csenevészek maradnak. A megtámadott gyökereket másodlagosan a Rhizoctonia solani és a kolletotrihumos száradás és tőkorhadás Colletotrichum spp. gombák fertőzhetik.
A tojásgyümölcsön a fertőzést követően a paradicsomhoz hasonló kárkép alakul ki.

Életmódja

Évente rendszerint egy nemzedéke van. Kedvező viszonyok között egy második nemzedék is kifejlődhet.
A kártétel szempontjából az első nemzedéknek van jelentősége. A tojások telelnek át a cisztában.
Tavasszal 15–18 °C körüli talajhőmérsékleten, 40–80%-os talajnedvesség esetén, gazdanövényei gyökér-váladékának hatására kelnek ki a lárvák.
Az 1. stádiumú lárvák a tojásban vedlenek. A vándorlóképes 2. stádiumban lévő lárva kerül a szabadba. A lárvák eleinte kívülről szívogatják a hajszálgyökereket, majd abba befurakodnak és a gyökér tengelyével párhuzamosan helyezkednek el. :Táplálkozásuk során kiválasztott kémiai anyagok hatására több sejt összeolvadásából ún. „óriássejtek” képződnek. Ezeknek fontos szerepük van a fonálférgek táplálkozásában. Ugyanakkor ezek az óriássejtek kedvezőtlen hatással vannak a növény tápanyag- és vízgazdálkodására. Amennyiben az óriássejtek nem alakulnak ki, a fonálféreg elpusztul.
A lárvák a harmadik stádiumtól kezdődően alaktanilag is különböznek egymástól. A hím a vedlést követően nyúlánk alkatú marad, a gyökeret elhagyja és a talajban haladva keresi fel és termékenyíti meg a nőstényt. A nőstény négyszer vedlik. A harmadik lárvastádiumtól kezdődően fokozatosan duzzad, felszakítja a gyökér bőrszövetét és csak a feje marad a szövetek között. Helyváltoztatásra képtelen.
A megtermékenyítést követően néhány hét múlva több száz tojás fejlődik ki az anyaállat testében. A nőstény a teljes kifejlődés után leválik a halódó gyökérről. Kedvezőtlen viszonyok között éveken keresztül kitartó stádiumban marad.
Attól kezdve, hogy a lárvák behatolnak a gyökérbe, a ciszták kialakulásáig 53–75 nap telik el. :Évente rendszerint egy nemzedéke van. Kedvező viszonyok között egy második nemzedék is kifejlődhet. :A kártétel szempontjából az első nemzedéknek van jelentősége.

Természetes ellenségei

A burgonya-fonálféregnek nagyszámú természetes ellenségét tartják számon.
Közéjük tartoznak bizonyos Protozoák, Tardigradák, ragadozó fonálférgek (Monochaus, Dorylaimus, Discolaimus és Actinolaimus fajok), televényférgek, ragadozó gombák.

Tömeges elszaporodása, előrejelzése

A ciszta a talajban 10–20 évig, kivételes esetben 30–40 évig is életképes marad. Ez a faj fennmaradása és terjedése szempontjából egyaránt nagyon fontos. Fennmaradására, szaporodására a laza talaj a kedvezőbb. A 70% körüli talajnedvesség optimális számára. A károsítás küszöbértéke 10–15 tojás/g talaj.

Védekezés

- A burgonya-fonálféreg behurcolását hazánkba a növényvédelmi hatóságok szigorú zárszolgálati rendeletekkel, ellenőrzéssel igyekeznek megakadályozni.
- A fertőzött területen 5 évig nem szabad burgonyát és azzal rokon növényt termeszteni.
- A vetésforgó betartása alapvetően fontos követelmény. Amennyiben 10 m2 területre 1 db ciszta kerül és ott évente burgonyát termesztenek, akkor 6–7 év, kétéves vetésforgóval 10–15 év, hároméves vetésforgó esetében pedig 45 év múlva észlelhető kártétele.
- Hazai gócfertőzés esetén a növényvédelmi hatóság a fertőzött foltokon és annak környékén nematicidekkel totális irtást végez.
- A fertőzött területet növény-egészségügyi zárlat alá helyezik.



Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonya-fonálféreg témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia: Burgonya-fonálféreg