Gomba/Ehető gombák/Ánizsszagú fűrészgomba

(Ánizsszagú fagomba szócikkből átirányítva)


Gombák

Ánizsszagú fűrészgomba

Ánizsszagú fűrészgomba
(Lentinellus cochleatus, Syn: -)
Más neve(i): Ánizsszagú fagomba


Étkezési érték: ehető gomba. Egyedüli felhasználhatósága: felszeletelve szárítsuk meg, majd porrá őrölve használjuk húsok, mártások ízesítésére.


Kalap

2-6 cm átmérőjű, széles tölcsér alakú, sima, vörösbarna, begöngyölt szélű.

Lemezek

világosbarnák, lefutók, élük fogazott.

Tönk

2-5 cm hosszú, 0,8-1,5 cm vastag, oldalt csatlakozik a kalaphoz.

Hús

rostos, szívós, halvány vörösbarna, nagyon rágós, de igen kellemes illatú, amit szárítva is megőriz. Ez meghatározza egyedüli felhasználhatóságát.

Előfordulás

nyár végétől késő őszig találhatjuk nagy csoportjait tölgy- és bükktuskókon, bár az éger és a fűzek rönkjein is előfordulhat. Kedveli a párás, nyirkos környezetet, amit a hegyvidéki zárt erdőkben, de az Alföldön még néhol megmaradt láperdőkben is megtalál.
Gyakran korhasztja a talajfelszínhez közel fekvő elhalt, vastagabb fagyökereket és ha ezeken kezd teremni, úgy tűnik, mintha népes csoportja nem is fán, hanem a talajon ülne.


Hasonló fajok

- Néhány mikológus a Lentinellus cochleatus var. inolens változatot is megkülönbözteti. Ennek nincs ánizsszaga, Európa egyes részein ismert, így Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában és Németországban.
- A nem ehető köldökös fagomba (Lentinellus Omphalodes) többnyire a földben levő fadarabokon, különösen égeren terem.
- A nem ehető tönktelen fagomba (Lentinellus Vulpinus) is csoportos, többnyire nagyobb, de rövid tönkű, és nem ánizsszagú. Lombosfa- és fenyőtuskókon nő.

Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Ánizsszagú fűrészgomba témájú médiaállományokat.