Növények/F/Fekete békabogyó
- (Actaea spicata, Syn: )
- Drog Actaeae spicatae radix,
- Más neve(i): -
A fekete békabogyó, a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben élő, mérgező növény. Honos Kaukázusban, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, Európában. Évelő, Magyarországon bükk-és gyertyánelegyesekben, mészkerülő és ligeterdőkben fordul elő.
A növény 30-70 cm magas, lágyszárú, évelő. Gyöktörzse rövid, fás. Szára felálló, erőteljes. Nagy, háromszögletű levelei két-háromszorosan hármasan szárnyaltak, a levélkék széle bevagdaltan fűrészes. A tőlevelek hosszú szárúak, nagyobbak, a szárlevelek szára rövid, méretük kisebb. A levelek megdörzsölve kellemetlen szagúak.
Májustól júliusig virágzik. Virágzata fehér, sárgásfehér, szárvégi rövid fürt. Az egyes virágok kb. 1 cm szélesek, a 4-5 szirom kicsi, tövénél elkeskenyedő. Leginkább a 15-25 fehér szárú porzója feltűnő, kis tollseprűre hasonlít. Gyenge illata grépfrútra emlékeztet, kellemetlen is lehet.
Termése tojásdad, 1,2-1,4 cm hosszú, tojásdad bogyó. Színe éretlenül zöld, éretten fényes fekete.
Árnyas ligeterdőkben, szurdokerdőkben, patakpartokon található meg. Az üde, meszes, nyirkos, humuszban, tápanyagokban gazdag talajt részesíti előnyben. Közép-Európában ritkán fordul elő 1500 méternél magasabban.
- Tartalmaz:→ kékesfekete bogyójában és magjában protoanemoninszerű t-aconitsav található (erősen mérgező!). A gyökérdrog anemoninszerű anemolt tartalmaz.
- Felhasználható része(i): gyökér - Actaeae spicatae radix'
- Gyógyhatása(i): Az egész növény, de főleg bogyója és magvai mérgezőek. Erős hánytató (emeticum), és hashajtó (purgativum)
- Ellenjavallat: Túladagolás veszélye miatt óvatosságot, orvosi felügyeletet igényel.
Lásd még: Mit-mihez Növények gyógyhatása
- Magyar Wikipédia: Fekete békabogyó
