Akarta a fene/A ballada precessziós értelmezési kísérlete
Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában
A ballada precessziós értelmezési kísérlete
A ballada precessziós értelmezésére tett kísérlet
szerkesztés
- Az ábrán az egymással párhuzamosan lefelé mutató nagy nyilak az időt hivatottak szimbolizálni. Jönnek a végtelenből és tartanak a végtelenbe, de mindig ugyanabba az irányba futnak. (Ez az idő mindig egy irányba folyik) Ezen idő-nyilak terjedési sebessége végtelen. Elindulnak a végtelenből és már meg is érkeztek céljukhoz, ami a végtelen…
- A kör a téridő-rendszert szimbolizálja, annak síkba vetített képe. Ennek anyagi jellemzői vannak. Elmondható róla, hogy görbül a tömegvonzás miatt. Ezért választottuk épp a kört ábrázolásakor. Ebben az anyagi közegben, ami más szóval a vákuum, a terjedési sebesség maximuma a fény terjedési sebességével azonos. A kört is nyíl – a Fiú – „teremti”, a kis nyilak jelzik a folyamatábrán annak születési útvonalát. Ez a nyíl is végső soron mindig ugyanaz a nyíl. Az ABCés D a keletkezett ábra kiemelt pontjai.
- Az idő (Atya) és a tér (Fiú), e két entitás lényegileg – szempontunkból – azonosak, de köztük a viszony hierarchikus. A tér az időben létezik. Az A ponton haladási irányuk egyező, segítik egymást.
- B és C téri pontokon az idő mint a kilőtt nyíl suhan át, nagyobb „kárt” bennük nem okoz. Ahol konfliktusra számíthatunk, az a D pontban esedékes. Ott a két idő szembefordul egymással. Ebből adódnak bizonyos „anomáliák” és furcsaságok, amit legjobban Arany Híd-avatásában tudunk majd tetten érni…
- Az Atya - az iDő - teremti a „semmi”-t.
- A „semmi” – az űr, a vákuum, az átlelkesült semmi – már több mint semmi, mert energiát rejt, bár kiaknázhatatlanul szunnyadót . (A vákuumban - számítások szerint - létező energia lakozik, de ebből valós hasznot húzni lehetetlen.) A szöveg egyik lehetséges (rejtett, kódolt) olvasata alapján a teret és az anyagi létezőket a Fiú hozza létre, szintén szóban, hasonlóképp az Atyához:
- „Szólt a fiú: Kettő vagy »semmi«…”
- A fordított, precessziós menetben nem a Nap kiséves, hanem annak a nagy, 26 ezer éves (az Állatövön történő visszafele vándorlását) követve szintén a vers első során kezdjük annak értelmezését. Így a Fiú - az Ige - teremti a teret… (2-es ábra)
- Kettéhasad a semmi, jövőre, múltra, és köztük tátong egy mély repedés - a jelen, amin a pont most ível át hídként. Ezen és erről a hídról érhető el a múlt és a jövő…
- Ezután az olvasás egy óriási, térben és időben értendő, jobbról balra haladó ívet leírva a valóságon át a ballada utolsó képeire „ugrik”. Ez lesz a precessziós Halakat jelző állatövi jegy jelének a bal íve. (A jobb ívre a következő balladában akadunk majd..)
- Ott Krisztus fulladásos kereszthaláláról - „Néz a fiú… nem látja többé,/Elméje bódult, szeme vak” -, lelke égbe ragadásáról - „Megérzi sodrát, hogy ragad”, sírba helyezéséről, a sír kővel való eltorlaszolásáról - „Széttörni e varázsgyürüt/Nincsen hatalma földi karnak”-, sziklasírban történt feltámadásáról - „Üres a híd - csend mindenütt” - tudósítanak. Megjegyeznénk, a barlang (v.ö. sziklasír) képjele olyan, mint a hídé: Ω, pl. térképeken.
- Jézus Krisztus keresztfán történt fulladásos halálának töredékes-balladisztikus leírásával folytatódik az emberiség 2160 éves Halak világhónapja Arany versének immár a végétől az elejéig történő letapogatása, gondolategységenként való visszaolvasása-visszakódolása során. A Fiút írja le a kereszten – miután felvette a vízben a keresztséget. Csuklópontként az utolsó két versszak szolgál. Azon már nem Petőfit látjuk a Margit hídon, hanem Krisztust a keresztfán, a két kép 90°-os csavarással egymásba forgatható.
- Fulladásos halálára utal az elbóduló elme, a többé nem látó szem. Úgy véljük, nem erőltetett egy, a vízbe ugró tömeg halálát sejtető ballada végén a Fiú fulladásos (kereszt)halálának leírását észrevenni. Az akkor a Földet elborító sötétség a balladai koromsötéttel, az éjjel játszódó cselekménnyel azonosítható. A végezetül egyet ütő óra is hosszabb időegységnek tekinthető ebben a nagyobb szabású értelmezésben – pontosan 90 napnak. Tehát a Krisztus halálától számolt 90 nap a ballada utolsó egységének a cselekménye – szorosan számolva. Az üres hídon értsük azt, hogy Krisztus visszament az Atyához, de úgy, hogy itt is maradt Jesus Patibilisként – a természetben szenvedő Krisztusként, hisz mindenben ő van, akár a Margit hídban is észrevehető.
- A precessziós utazáshoz - mivel vízen zajlik és vizes jegyeken halad (a Halak vizes elem, a Vízöntő pedig maga a víz) - legjobb lesz hajót igénybe vennünk… Egy ’új’ világba érkezünk. Ne felejtsük, a szemközti balladában éppen ujjakat vágtak le, amik - átesve a kör középpontján és egy szófajváltáson - ide „hullanak” be… Ez szemlélet- és léptékváltást hoz magával: a kicsiből nagy lesz, a nagyból kicsi. Tárgyai jelszerűvé válnak, jelei szimbólumokká sűrűsödnek ennek a - nagy vonalakban - két évezredet átívelő utazásnak.
- Ezért az elemzéstől ne precizitást és akribikus pontosságot kérjen számon az Olvasó, itt nagyobb a lépték és gyorsul a tempó. Gőzerővel haladunk, mivel vizes jegyen járunk, hajón.
A hajók - Halak
szerkesztés
- A hajó az egyház jelképe, amely pedig Krisztus teste. Lássuk, hová visz-vezet utunk ezen a szimbolikus utazáson az egyház hajójával, melyen... ki
- is lesz a (modern) kapitány?
- A Carolina gőzhajó lapátjai keverik elsőként a vizet - ő volt az első gőzhajó a Dunán. 1820. július 20-án kelt útra. Nem tudjuk nem észrevenni a szövegben a lapátkereket - és így a lapátkerekes gőzhajókat - felidéző „Zúg fel s le, mint malomkerék” (18. vsz.) sort. (A Dunán köztudomásúlag sok hajómalom állt.) A Rák jegyében indult a vállalkozás, a vers képjele és a valóság időpontja tekintetében is. De mire e gőzhajtású hajó és gőzgép létrejött, eltelt kis idő - pl. Amerika felfedezése után.
Amerika 1492
szerkesztés
- A következő érzékelhető és terjedelmes állomás ezen a nagyobb, időben visszafelé zajló vízi úton az új világ 1492-es felfedezése lesz. „Menj hát elül, sötét golyó…” (16. vsz.) A kiséves (normál) menetben ezt az amerikai párbajra és a Rák szerepre vonatkoztattuk. A Rákban otthon lévő Hold sajkára, csónakra, az ugyanott erőben lévő Jupiter szakralitásra enged következtetnünk - a Santa Maria mindkét követelménynek megfelel. A vezérhajó odafelé dagadó vitorlákkal „csupán” pár bajt vitt az indiánoknak[1] - illetőleg értéktelen csecsebecséket, a Rák (fehér golyó) jelét szintén kiadó üveggöngyöt (A párbaj szó ugyanúgy szétcsúszik két jelre, mint a Rák hagyományos képjele a fehér és fekete „golyóra”. /v.ö. pár baj/) Vissza ismét tele, de most már tele gyomorral érkeztek… A Rák egymástól szétcsúszott, 69-es kettős képjele ezt jól kifejezi.
Egy vitorláshajó árbocát is látjuk felső keresztmetszetben a Rák képi jelében, amely hajó még üres és csak láthatatlan (kis fehér) baktériumok utaznak rajta, amire az indiánok szervezete nincs felkészülve, míg visszafelé már tele a hajó - fekete a jel, és fújja a szél is a vitorlát. Az importált betegségre a k-h-g (köhögős) hangcsere is utal a golyó-hajó szópárban.
- Ennek - e sötét hajónak vagy golyónak - a „párja” a mintegy Kolumbusz tojásából kikelő nő: „Unalmas arc, félig kifestve/Egy úri nő, lomhán kikel” (12. vsz.)
- Rá jutott a kisévi menetben a Nyilas szerepe - a másik hely a Rák mellett, ahol Jupiter képviselteti magát. E nő - igazából lány, csak a groteszkség miatt egy másik arcát mutatja - Kolumbusz másik két hajóját „úsztatja” képbe, amik a festett (=Pinta) és a lány (=Niña) nevet viselték - amelyeket valós vagy képletes értelemben szintén hullámok nyeltek el. „Ezt is hullámok nyelik el.” (12. vsz.) Bár őt magát is nem soká...
- Az apályt a pálya váltja, a kisévet a precessziós nagy év, ebben haladva a Bika - Skorpió tengely alá bukik a Nap és ennek jegyében kezdődik az elsötétedés kora .
Lipcse 1813
szerkesztés
- A következő történelmi állomás Lipcse, a Népek Csatája. Ezen a helyen hajó nem szükségeltetik közlekedéshez - viszont a csatában hullott tengernyi véren akár hajó is járhatott volna. 1813-ban szintén elindult a pályán valaki - a huszárhadnagy Széchenyi István gróf, át a francia vonalakon, hogy maradásra bírja a már épp menni készülő porosz és svéd seregek vezéreit - Blüchert és Bernadotte-ot -, akiket Széchenyi csak személyes varázsával, lebilincselő modorával tudott maradásra és kellő időben való beavatkozásra bírni. Ha ez nem így történt volna, akkor 80 ezer katona távozott volna velük együtt - és abban az esetben közel sem biztos, hogy a monarchiák elbírnak a bár legyengült, de még nem teljesen megvert, a mindent egy lapra föltevő Napóleonnal. Így tényleg legyőzte egyszer Széchenyi gróf a francia császárt és hadvezért - mégha kicsit „bolondosan” is. [2] A versben erre a "bolond" szövege utal: "Enyém a hadvezéri pálca,/Mely megveré Napóleont!"/A többi sugdos:„a bolond!...” És nemcsak e "bolondos" győzelem, hanem a Margit hídról valóban látható Széchenyi Lánchíd is az övé - magán túl, arra mutat (hiszen dőlt betűs a szedés, kiemelt a szó) hadvezéri pálcájával Széchenyi, a Skorpió-hadvezér.
- Az indulásakor hadnagy Széchenyi fellépésekor az évkörben a bolond-hagymázas grófot mutatta a Bika -Skorpió precessziós tengely. A milliósban Széchenyit venni könnyen észre („Nem hal meg az, ki milliókra költi/Dús élte kincsét, ámbár napja múl” (Arany: Széchenyi emlékezete)), az utána a hatodik szereplőben fellépő által mondottak pedig őt saját magát léptetik a hídra. „Enyém a hadvezéri pálca,/Mely megveré Napoleont” - mondta, ami ismét valami nagyobb egységet – pl. egy pálcánál jókor nagyobb lándzsát – szimbolizálhat ebben a körben. A százados (Longinus, Longinos?)[3]a Skorpió lándzsájával (farkával) döfi oldalba a Napot – a kereszten haldokló Krisztust.[4] Jól olvashatóan a „Napoleont” szóban a Napról, Leóról (Oroszlánról) és a Krisztus oldalából kiömlő vérről (Oroszlánban Mars erőben rejtve) és vízről (Oroszlánnal szembeni testiség Vízöntőről, leont~leönt (Vízöntő)) is mesél e szó. S valóban, egy százados váltotta meg szenvedéseitől Krisztust a szent lándzsával - mely eseményről csak János evangélista számol be. A hadnagyi rang alacsonyabb a századosinál - két fokkal is -, ebben egy visszavetést, lefokozást látunk. Széchenyinek (vagy a századosnak?) ismét le kell születnie a földre, hogy valamit korrigáljon… Lássuk meg, hogy a Longinus-Széchenyi párhuzam szinte allegóriává növi ki magát, ha tudjuk, hadihajókon csak hadnagyok szolgálnak, századosok nem. (A sorhajóhadnagy megfelel a századosnak. (Sorokat böngészve akadtunk a hadnagyra és a hajókra is.))
- Ha Széchenyi hajóját keresnénk, természetesen volt neki, hiszen a gőzhajózást ő indította meg, mind a Balatonon, mind a Dunán - és a füstölő gőzhajó kéményét is megláttuk a Rák jelében, de akár a gőzhajó lapátkerekét is észrevettük már az induláskor a 18. versszakban.
- Az ő - azaz Széchenyi - hátára ugrik fel - mint egy kis játékos, szurtos képű kölyök - a „fia”, Petőfi, immár a Mérleg szerepében - aki szinte kérlel bennünket: egy egyensúly helyreállítására… „Lábszíjjra várt a mesterem:/No, várjon, míg megkérlelem”. (14. vsz.) (A Petőfivel történő azonosítás alapja: ahol fiúról beszél Arany, ott e versben - és másokban is - Petőfiről van szó.)
Titanic 1912
szerkesztés
- A hajóskapitány szokásos tartózkodási helye a hajó legmagasabb pontja, a hajóhíd. Itt ezen a különös amerikai járaton arra a Bak jegyét képviselő, felvánszorgó, balladájában pontifex maximus-i (Szent Péter-i) jellemzéket kapott, ravasz[5], lekenyerezhető, hajóját a pusztulás felé kormányzó ("Fogadd be, nyílt örvény-torok") Márkus kerül. (Aki A hamis tanúban - a hajóskapitányokról kialakult általános kép szerint - iszik: "Ott iszik az öreg a tanáccsal sorban" illetőleg ott is az örvénynek megy: "Majd a néptolongás közepébe törvén,/Odafelé tart, hol kútat ás az örvény") Szent Péterről "amúgy" is az a hír járja, nem kerüli el a kocsmát. (Arany: A hegedű) Szaturnuszként verséből magával hozza a hideget ("Fázik, aki ránéz és a halálra gondol") és így jéghideg körötte a levegő - így nem csoda, ha jéghegynek ütközik e szimbolikus hajó - ahol sok lesz a halott is...
- Szavaiból SOS-t olvashatunk ki a Morze-ábécéből ismert betűjelölését alkalmazva a hosszú-rövid verslábakra: "A létet,|mégis|nyomorog" _ _ _| _ _|• • • (A középső spondeuszt figyelmen kívül hagyjuk és csak a molossust és tribrachist értelmezzük morze-jelnek.)
- Hajója utasa az életunt arisztokrata, a nyugati életeszményt valló - oda is tartó! -, polgárosult, éjjel-nappal öltöző-vetkőző és magát festő (imént még Kolumbusz másik két hajóját szimbolizáló) úrinő a 12. versszakból. (A Titanic utasai nagyrészt ezt a polgári léteszményt képviselték ...)
- E polgáriasodó-kapitalizálódó világ visszáságait szerette volna megszüntetni az osztály nélküli társadalmával Marx. A süllyedésnek indult hajó hídjának lábánál, a vízen megjelenő - nem palindrom értelemben vett - Márkus-tükörkép lesz ő, a vallással is szembeforduló, azt a népek ópiumának nevező másik "vallásalapító".
- Érdekes, hogy nagy szakálla van ennek az összetett szimbólum Márkus-Marxnak is ("Egy tisztes agg, fehér szakállal") és a létről, nyomorról beszél. ("A lét határozza meg a tudatot" - állítja Marx: „Hordozta ez, míg bírta vállal/A létet, mégis nyomorog” (11. vsz).
- A Márkus által szimbolizált Péter apostolra egyház, a szakállas, végig a létről és nyomorról „prédikáló”, ujjait festményén - Márkus esküjéhez hasonlóképp - magasba tartó Marxra ([1]) és könyvére egész szocialista hit épült. Ő biztosítja természetesen precessziós utazásunk Santa Maria-Titanic-jának anyagi fedezetét és tőkéjét - a hajó legalsó részét és Marx fő művét hívják így.
A bukottak bárkája - még egy palindrom szó
szerkesztés
- Előtte a versben a süllyedő Titanicot elhagyók, maguk a vízbe vetők rövid leírása jön, ("S kört körre hány a barna hullám/Amint letűnnek itt vagy ott") majd új gondolatkör merül fel - az iskoláé. A fiú következik, akire a Vízöntő-Halak átmenet esik: „Jön egy fiú:”Én most tanulám/Az elsőt: pénzem elfogyott:/Nem adtak: ugrom hát nagyot”.(10. vsz.) Ismét Petőfiről van szó - a fiúról -, az ő gyermekkorát, iskoláit adják e sorok. De precesszióba fordítva a lassan lejáró Halak világkorszakot is idézi a halpikkely (halpénz) felcsillantásával. Bernhard Thales volt az a Saulusból lett Paulus, akit a mi Petőfink vakító fénye térített meg - olvashattuk egyszer Aranytól.[6] Így jutunk vissza a Jézus és Petőfi azonosíthatóságig. Iménti képen is - akár Arany metaforájában - épp egy vízből felugró és afölött közlekedő, fényesen csillanó „repülő” halat látunk, ami kapcsol a kiséves menethez és a 11-es számú levélhez, amin következik Petőfi „gondolájá”-val és a végső „ponton”-nal (ami hidat jelent - csak franciául, épp úgy, ahogy Bemmel érintkezett.) … („E kötetben volt minden reményem, gondolám…” ill. „A végső ponton álltam”)
- Petőfi a hajózással, vízben és víz feletti közlekedéssel azért említhető egy lapon, mert egyik leghíresebb verse a Föltámadott a tenger, amiben központi szerep jut a gályának. A nagy ugrás pedig ott lesz, mikor "elugrik" e hal Barguzinig, ahol Petőfi tényleg a szent vízen, a Bajkálon jár - csak Petőfi hajó képében szeli a hullámokat - mivel Petőfiről hajót - gőzhajót?! - neveztek el a Bajkál tavon. [7]
- A precesszióban visszafelé következő megszólalások tehát iskolai osztályra kezdenek fókuszálni. A zárt osztály (Széchenyi csontváz-őrültje), a marxi osztály nélküli társadalom és az első osztályon utazó dáma felfedezése után ez nem is annyira meglepő. ("Hivatlanul is jönnek aztán/A harmadik, a negyedik"(9. vsz.)) Most azonban az akadémiára terelődik a szó - a Széchenyi alapította Akadémián is osztályonként (szekciónként) voltak az ülések - és az elvárásoknak megfelelően meg is jelenik Széchenyi, a létrehívó, a milliós képében. (8.vsz.)
- A páros vízbe ugró (a "galamb-pár") a Bárczi-bárkából kiesett bukott nebulókat jelzi ("S buknak - mint egykor igazán" (7.vsz.)) Szomorú sorsukhoz csak annyit fűzünk rövid kommentárként, hogy az iskolai tananyagot nagyon meg kell tanulni - ami mára viszont kezd egyre kilátástalanabb lenni. Ezért lesz a (társadalmi) reakció a játékba "menekülés" - ahová tart majd a fiú.
- Felhívnánk a figyelmet, hogy ellentétes irányú mozgások indulnak el, amit már észrevehettünk Marx és annak vízen tükörképeként megjelenő Márkus (vagy akár fordítva) felléptekor. De ugyanígy itt is: a galambpár felfelé repül, míg a fehérbe öltözött, bukásra ítélt ifjú s leány lefelé tartanak.
Vízöntő - az egysíkúvá válás plusz-idővel, energiával - játékkal a végén
szerkesztés
- Az avatáskor az ünneplő, körtáncot lejtő tömeg hozza magával a legkézzelfoghatóbban azt az "ujjongó" légkört, amely megteremtéséhez a szemközti Zách Klára balladában a Felicián lemetszette királynéi ujjak igen alkalmasnak látszanak. (Amott, szemközt a hangulat az itteninek épp az ellentettje: paprikás, dühödt, acsarkodó és fékeveszetten bosszúálló.) A szemközt levágott jupiteri ujjak miatt az ujjongás épp itt lesz "esedékes". („Uj híd! Avatni mind! vigan.”[8](6.vsz)) A vidám, derűs jovialitás (a hídon körtáncot járó avatók vidámsága - jupiteri házban vagyunk, akár a ladányi lakomakor, csak ez itt annak sötét, éjjeli háza) megelőlegezi, de azonnal ellenpontozza is a másik, nagy és égi tizenhármas "körmenet" (=a vízbe ugrók) indulását és annak komorabb atmoszféráját. (Az is vidáman indul, de nem úgy végződik.)
- A fellépő monologizálók egyszer jól érezhetően kétdimenziós sík szellemlényekké, árnyképekké válnak, sőt, a hídra is felugrálnak – nem onnan a vízbe…(„Kél egy-egy árnyék a habon”) A felléptükkel zárul ebben a visszafele olvasásban a ballada Halak része. 14 versszak jut a Halak, azaz a ma korára, ha világhónapi (precessziós) szinten számolunk velük. Ez a végén, azaz most, mikor jön a körtánc és véget ér a hídavatás - illetve a kiséves menetben épp elkezdődik - lesz a legérdekesebb, mert akkor is ott van a Fiú, csak épp csendben figyeli az eseményeket. A körtánc (az emberiség haláltánca?) végeztével indul - vagy már elindult? - a Vízöntő térideje.
- Ha vetünk egy pillantást a misztikus mélységbe Petőfivel – ami számára a nagyon közeli jövő -, akkor a Marx "előd" (avagy utód) Lenint rejtik a habok: „Len/i/n, csillagok száz-ezeri” (4.vsz.) A "bepótolandó" i-t jól meg lehet oldani a másik oldalról beeső-behulló jupiteri ujjakból, Erzsébetéből, de Beméből is.
- (Łokietek) Erzsébet szláv volt – ugyancsak az az atyuskaként (Jupiterként!) tisztelt és szeretett Lenin. Itt fűznénk hozzá, hogy Uljanov a Lenin álnevet a Léna folyó miatt vette fel, mivel Plehanov, egyik nagy politikai ellenfele a Lénával ellentétes folyásirányú Volgát választotta keresztapaként. Az ő inkognitója ugyanis Volgin volt. Lenin legfőbb tervei közé tartozott a Szovjetunió modernizálása és a vízből előállított villamosenergia kiaknázása. A keleti, szibériai irányú orientálódását a szövegnek a benne feltűnő zászló kapcsán kifejtettük már a kiséves menetben, itt csak megismételnénk, hogy a Vízöntőt épp szibériai Zodiákusábrákon helyettesíti transzparenst hordó, akár Lenint, akár Sztálint, akár május elsejét éltető tömeg.
- A szót („Lenn”) olvashatjuk Lennonnak is, adódik egy ilyen félig humoros, tragikusan morbid feloldási lehetőség is - ezt az olvasási szabályok megengedik. Lennon és Star… Ringó Starról (csillagról) csak az V. Lászlóban lesz szó, de megelőlegezünk e Dunát kulisszái között tudó balladából annyit, hogy „Ezer kis csillagot/ Rengetnek a Dunán…” (csillag=star, renget=Ringo) Ringo Star volt a Beatles-együttes dobosa.
- John Lennonnak és Vlagyimir Iljicsnek közös vonásuk, hogy mindkettejük mögött tömegek álltak és bolondultak utánuk. Mindkettőjük - egyikük szó szerint, a másik átvitt értelemben - felvillanyozta az őket imádókat… Lenin, akiben a jupiteri teremtő minőségből sokat érezni – de a Marsból is! – megvalósította a Goelro-tervet, amely fő célja a Szovjetunió villamosítása volt. Ebben az értelemben hajnalcsillag volt, fényt hozott – bár műfényt. Itt jegyezzük meg, hogy a Vízöntő képjele és a váltóáramé hasonló… (~) Lenin és Lennon „hívei” száma is körülbelül ugyanakkora volt. Mindketten a béke elkötelezettjei – legalább is kifelé úgy tűnhet. Megjegyzendő, hogy mind Lennon, mind Lenin voltak merényletek célpontjai – egyikük túlélte, másikuk nem a pisztolygolyót. ("Menj hát elül, sötét golyó")
- És ha itt is hajót keresnénk, mint már megszokott vízi járművet, ajánlhatjuk az Auróra cirkálót, ami viszont acélból készült. Emlékszünk még, hogy mi célból jött fel Petőfi a kisévben Pestre…a célból, hogy legyen olvasója… Ez az acél később Sztálin [9] lesz, ő váltotta Lenint, de Acél György is kultuszminiszter volt, amely funkció az olvasás népszerűsítésével valahol összefügg.
- Az emberi minőség elvesztésével - mintha nyoma veszne mind az emberiséget képviselő monologizáló sík lényeknek, mind a fiúnak a 6-tól a 2. versszakig, helyettük egy arctalan, amorf ünneplő-táncoló tömeg van csak a hídon -, a tömegesedés előtérbe nyomulásával minőségi romlás is adódik: a Vízöntő téridő-színben minden lapos lesz a precessziós haladási irányt tartva, ha jegytulajdonságokról beszélünk… Ennek oka - vagy okozata? -, hogy itt nincs téridő-rendszer kijelölése - ehelyett csak a hídra felugráló sík szellemlények áradatában lesz részünk - és így előlegződik meg a ma kora, hiszen mai tévéképernyőkön fekete-fehér (mára már színes) árnyak hada köszönt bennünket és mást sem látunk, ami a 20.- 21. századi ember egyik meghatározó élménye. Eme sík létbe való átmenetkor gondoljunk a Petőfi idején feléledő, immár nyomtatott, a két dimenziót reprezentálni hivatott papírlapokra, amelyeken egyre jobban terjedt, vált hozzáférhetővé és szélesedett az irodalmi élet. Megérthetjük, miért is lesz fölös ideje játszani... (A ma embere nem csak élelemszerzéssel -és előállítással tölti idejét - "hála" a gépesítésnek és munkamegosztásnak -, hanem jut ideje és energiája más tevékenységformára is.) Mert ő lesz, aki mindjárt indul a kártyabarlangba kiélni szenvedélyét.
- A hídon a körtáncolók a processziót, egy síkot, míg a hídról körben le-föl ugrálók egy másik, erre merőleges, 26ezer év kerületű, annál sokkal nagyobb léptékű körsíkot írnak le. A kettőt ha egymásra illesztjük és meg is forgatjuk, egy lámpabura képzete támad… áram már lenne, csak hol hozzá az izzólámpa?
- Az izzóké, számítógépeké, processzoroké, az emberiségnek (még) rendelkezésre álló energiafelesleg miatt lehetővé vált plusz-időből fakadó játéké a jövő… A hídon elindult, annak járdasíkjával párhuzamos, lapos síkot megidéző processzióból a mára vetítve lapos processzor lesz, mindez a lapos számítógépi alaplapra helyezve, ahol az északi és déli híd biztosítja az információ szabad áramlását, rajta a PS/2 vezérlőve [10].. (A Lánchíd és a Margit híd akkortájt északi és déli hidak gyanánt is szolgáltak, nem lévén rajtuk kívül még több!) A síklények a képernyőre vetülnek és kétdimenziós lesz a lét…
- Keletkezik két idősík – a munkáé és a szórakozásé. Az egyiket az Atya - a hidat felszentelő Jupiter - indította el, a másik a Fiúé. Ez a másik a barlangba siet…Hogy a gyógyforrásokhoz-e vagy a játékbarlangba, az annak a függvénye, honnan, melyik oldalról - a pestiről vagy a másikról - indult-e az elemzés…
- De mind Jézus Krisztus, mind Petőfi előtt ott a vérgyöngy, ami a homlokon jelenik meg - s így az is érthetővé kezd válni, hogy nem megspórolható ebben az értelmezésben sem a Golgota és barlangba zárás. A vérgyöngynek lehet pozitív és negatív feloldása is… Az új világkorszakban a játék és ló központi szerepet kap. (Lóvontatás kap teret újra a kiapadó kőolajkészletek miatt és a (szerencse)játékok (homo ludens) előtérbe helyeződnek („Kártya mén”…))
- A hajóút során az Amerika mellett felfedezett osztály szónak ott lesz jelentősége, hogy a precessziós értelmezésben a kártyabarlangban feltűnő játék momentuma volt az utolsó értelmezendő elem, amely szavak érdekes palindromiában állnak egymással. Ennek a felfedezéséhez azonban helyesírásunk kicsit szabadabban kell kezelni: játszó ↔ osztály. A magánhangzó hosszúságtól-rövidségtől és az ly-j különbségtől el kell tekintsünk. Ilyen vagy hasonló oda-vissza értelmes szóra találtunk már a Tetemre-hívás okának felfejtésekor... ami végső soron egy találat volt. Az teljesen tükörszimmetrikus szó volt - hiszen napéjegyenlőségi volt a tengely, amit vizsgáltunk -, ezen osztály-játszó szópárunk viszont épp nem az, mert merőben mást ad jobbról balra, akárcsak a precessziós értelmezés...
Egy kísérletről
szerkesztés
- Utolsóképp hadd számolunk be egy „kísérletről”, amit még a szolnoki gyaloghíd avatása utáni eufóriában végzett el e sorok írója – aki persze szolnoki.
- A jelen korban (világhónapban) minden könyv János munkája. Minden irodalom ősforrása ő. Ez a(z Arany) János nem csak a nagyszalontai Arany János, hanem álruhás apostoli szereplő, Jézus kortársa, az egyik legfőbb tollnok. Hogy ő ezt tudja-e vagy nem, nem érdekes, most nem a történelemben létezett Aranyról van szó. Van egy misztikus Arany is, aki legalább oly fontos, mint ő maga, a hús-vér szereplő. A szimbólum legalább oly „erős” - hacsak nem erősebb -, mint az, amit vagy akit szimbolizál.
- Jelen korban – lévén a Nap a Halak-Vízöntő határán a tavasz kezdetén, március 21-én – a Halak-Vízöntő átmenetet éljük. Ennek a két jegynek - bár fordított sorrendben - az imént elemzett a balladája.
- A Vízöntőben olyan tulajdonságok várhatók, hogy a jegytulajdonságok ráterülnek a szomszéd jegyekre, így szétfolyik az idő, és emiatt az itt esedékes tulajdonságcsoportok kikerülnek, "ráfolynak" más könyvek lapjaira, ott folytatódnak. Visszaköszönnek tehát más könyvekből is a ballada Vízöntő részére jellemző motívumok-momentumok.
- Minden könyv János (a logosz letéteményese) és a Vízöntő (így leginkább a Híd-avatás) „szerzeményei” .. De úgy érezzük, ez fordítva is igaz akár: a könyvek szellemi lenyomatként tükröződnek, beszűrődnek a balladába. Mindenki ezek gyermeke.
- Szerző 2011. február 10-én elvégzett egy becsületszóra spontán kísérletet.
- Levett találomra a könyvespolcról 5 kötetet és kinyitotta mind a 314. oldalon. Azért pont ott, mert az a körhöz tartozó szám és minden kör hasonló... (Jobban érti ezt, aki már próbált (év)körben elhelyezni irodalmi alkotásokat.) Mivel 3.14-dik oldalon nem lehet kinyitni könyvet, és a 31.4 sem lenne még elég pontos szám, esett a választás a 314-dikre. (3141 oldalas könyvek is számításba jöhetnének – ha lennének ilyen vastag művek…)
- Ez az öt kötet esett keze ügyébe:
- 1) József Attila minden verse és versfordítása Szépirodalmi Kvk, 1983
- 2) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Akkord Kvk, 2005
- 3) Kalevala Európa Kvk 1975
- 4) Goethe: Válogatott művei Európa Kvk, Bp. 1986
- 5) Edgar Allan Poe Válogatott művei Európa Kvk, 1981
- József Attila kötetében ezen az oldalon a Hetedik van, épp az a sor esedékes, hogy „Akit a vers nevén szólít…” Még előfordul az Emlék című is.
- O. Nagy Gáboré ezen az oldalon pont a János, Jani, Jancsi, jámbor címszót taglalja.
- A Kalevala vonatkozó oldala teljesen üres. (Emlékszünk még: a Vízöntőben nincs erőben bolygó, nincs nyíltan színre lépő és így leállás, megtorpanás van.)
- Goethe Faustjában épp egy folyó csordogál a lapokon, Faust erőtlen.
- Poe könyvében pedig az Aranybogár (Golden Bug) című novella van épp, aranykincsek - többek között egy aranyóra - leírása folyik.
- Kellenek-e ennél fényesebb, modernebb és tömörebb bizonyítékok, hogy az asztrálmitikus keretek valóban létező és ma is ható tényezők…?
- ↑ az indián őslakosság milliós nagyságrendnyi áldozattal járó kiirtása nemcsak tűzfegyverrel, hanem - akarva-akaratlan - az Európából behurcolt betegségek segítségével is történt.
- ↑ Kunszabó Ferenc: És ég az oltár – 104. old. Szépirodalmi kvk)
- ↑ Jn 19, 31-37
- ↑ A hagyomány szerint a Lándzsa korlátlan hatalmat és legyőzhetetlenséget biztosít tulajdonosának. Az majdnem Napóleon kezébe került az austerlitzi csata után.
- ↑ balladájában agyafúrtsággal, előre a csizma talpa alá tett földdel járt túl a szomszéd falu eszén
- ↑ Corvina kiadó - János Arany - Gedichte - 1982, 37. oldal
- ↑ http://sanyinyaral.blog.hu/, 1989 augusztus 19 - Barguzinszkaja Pravda, Beketov cikke, 1989 szeptember 16 - Kárpátontúli (Magyar?) Ifjúság. Vaszilij Pagirja cikke ugyanerről, 1990 január 13, Pagirja u.o.
- ↑ a szókezdő "u" ebben a sorban rövid! ellenben a 3. vsz-ban hosszú!
- ↑ =acél (orosz)
- ↑ számítástechnikai szakkifejezés mind az északi és déli híd, mind a PS/2-es vezérlő