Növények/V/Vízi hídőr

(Alisma plantago-aquatica szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2764 bájt

Növények

Vízi hídőr

Vízi hídőr
Vízi hídőr


Vízi hídőr
(Alisma plantago-aquatica, Syn: -)
Más neve(i): '


A vízi hídőr az egyszikűek osztályának hídőrvirágúak rendjébe, ezen belül a hídőrfélék családjába tartozó faj.
Európában gyakori. Írországtól egészen a Kaukázusig megtalálható. Skandináviától egészen a Földközi-tengeri térségig, majdnem mindenütt fellelhető. Európán kívül Ázsia legnagyobb részén is előfordul, Törökországtól kezdve, egészen Japánig és Délkelet-Ázsiáig. Észak- és Kelet-Afrikában is őshonos. A Dél-afrikai Köztársaságba, az Amerikai Egyesült Államokba és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. A vízi hídőrt termesztik a Koreai-félszigeten.
Szára 20–100 centiméter magas, gyöktörzse gumósan megvastagodott. A 3–9 tőállású levele rozettaszerűen rendeződik el. A hosszú nyelű levelek lemeze tojás alakú vagy lándzsás, válluk kerek vagy kissé szíves. Víz alá merült levelei szalag alakúak; a levélerek mindkét változatban párhuzamosak.
A virágok nyúlánk, levéltelen száron gazdag, terebélyes kúp alakú, örvösen összetett bugában állnak. Egymás fölött 4–6 örv helyezkedik el. A virágok kétivarúak, átmérőjük 8–10 milliméter, 3 zöld csészelevelük és ugyancsak három szirmuk van — ezek színe a fehértől a mély rózsaszínig bármilyen lehet. A virágban 6 porzó és számos termő található.
Évelő. Mocsarak, vízpartok, árterek, árkok, liget- és láperdők lakója; az uralkodó vízállásnak megfelelő alakváltozatokkal (a szárazfölditől a vízben állóig). Mocsári növényként, félig alámerülten él; a talpvíz legfeljebb 20–30 centiméter mély lehet. Júliustól augusztus–szeptemberig virágzik.
Jellemzően Nyugat-Európában kerti változatait szelektálták ki. Ezeket a koloncos-gumós gyöktörzsek szétosztásával szaporítják, és medencék, kerti tavak szélére ültetik.


Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Vízi hídőr


A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi hídőr témájú médiaállományokat.