Növények/C/Cukorrépa

A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő- és csapadékigénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1–2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni.

A cukorrépa a mérsékelt éghajlati öv növénye. Sokan a „leg”-ek növényeként is emlegetik, hiszen a termesztés során a legjobb tudást, a legjobb termőföldet és a legmodernebb agrotechnikát követeli meg.

Hosszú-nappalos növény; évi hőösszeg-igénye 2500-2600 °C. Vízigénye nagy (550–600 mm), de az időjárás is nagymértékben befolyásolja a termesztés eredményességét. A talajjal szemben igényes: a kötött, szikes talaj kedvezőtlen, ám a mély termőréteggel rendelkező, semleges kémhatású talajon viszont eredményesen lehet művelni. Igényes az előveteménnyel szemben is, hiszen a cukorrépa nagy mennyiségű tápanyagot és vizet vesz fel a fejlődése során. Legkedvezőbb elővetemény számára az őszi búza vagy az őszi árpa, melyek nyáron már betakarításra kerülnek. Összetétele

A cukorrépa átlagosan 75% vizet és 25% szárazanyagot tartalmaz; cukortartalma (digessziója) 13-19% között változik. A Magyarországon megtermelt cukorrépa átlagos cukortartalma 16% körüli értéket mutat.

Cukorrépa fajták A különböző nemesítések eredményeként számos cukorrépa fajta létezik. A nemesítőházak két legfőbb irányvonala:

a.) cukortartalom és a terméshozam növelése (Z: cukordús fajta, ZZ: nagyon cukordús fajta, NZ: bőtermő és cukor-dús közti átmenet)

b.) betegségekkel szembeni ellenállás (rizománia és rizoktónia toleráns, valamint cerkospóra és lisztharmat rezisztens fajták)

Vetése A növényállomány megfelelő fejlődésének érdekében a cukorrépa laza és nyirkos magágyat, valamint helyes vetési mélységet (3-3,5 cm) igényel. A magok Magyarországon március végén, április elején kerülnek a talajba.

Betakarítása A cukorrépa betakarítása ősszel kezdődik meg. Manapság korszerű betakarító-gépekkel történik a kiszedése és a rakodása is; a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban a nehezen betakarítható növények közé tartozik. A kiszedőgép kidepózza (ún. prizmákba rakja) a tábla szélére a gyökértesteket, majd ezt követően egy magasfokú tisztító- és rakodógép átrakja azokat a teherautókra. A kamionok ezután vagy közvetlenül a gyártelepre fuvarozzák be a termést, vagy egy vasúti feladóhelyre, ahol vasúti vagonokba rakják át a gyökereket.

Melléktermékei A cukorrépa feldolgozása során számos melléktermék keletkezik:

   Melasz: szesz- és élesztőipar alapanyagaként,
   Mésziszap: talajjavítóként,
   Répaszelet: állati takarmányozásra valamint biogáz előállításra használják.

Cukorrépa-termesztés az EU-ban A cukorrendtartás reformja előtti utolsó évben, vagyis 2005-ben az Európai Unió 25 tagállamában összesen 2 140 750 hektáron termeltek cukorrépát. A legnagyobb termelők Németország (420 000 hektár), Franciaország (339 000 hektár), illetve Lengyelország (278 000 hektár) voltak. Magyarországon a termőterület 59 250 hektár volt.[1] A reform következtében 2006-ban a cukorrépa termőterülete az EU-ban 1 743 500 hektárra csökkent, ebből Magyarországra 48 000 hektár jutott.[2] A termőterületek csökkenése 2007-ben tovább folytatódott: az EU-ban 1 619 500, Magyarországon 38 000 hektáron termeltek cukorgyártási célra használt cukorrépát. A tagállamok közül Írországban, Lettországban és Szlovéniában teljesen megszűnt a cukorgyártás. A reform következtében bezárt a kabai, a szerencsi, a szolnoki és a petőházi gyár is. Magyarországon jelenleg a kaposvári cukorgyár dolgozza fel a termést, hiszen 2008-tól már csak ez az egy cukorgyár üzemel az országban.

Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Cukorrépa

A Wikimédia Commons tartalmaz Cukorrépa témájú médiaállományokat.