Gomba/Ehető gombák/Nyári szarvasgomba

(Burgundi szarvasgomba szócikkből átirányítva)


Gombák

Nyári szarvasgomba

A vidékfejlesztési miniszter 24/2012. (III. 19.) VM rendelete a földalatti gombák gyűjtéséről

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk



Nyári szarvasgomba
Nyári szarvasgomba
Nyári szarvasgomba
(Tuber aestivum, Syn: -)
Más neve(i): Burgundi szarvasgomba, európai fekete szarvasgomba, földi kenyér, nyárí gímgomba, nyári trifola

Étkezési érték: ehető, csemegegomba. Hűvös, szellős helyen hosszan eltartható.

A nyári szarvasgomba a Pezizomycetes osztályának a csészegombák (Pezizales) rendjéhez, ezen belül a Tuberaceae családjához tartozó faj.

Jellemzése

Az ehető szarvasgombák között a nyári szarvasgomba kevésbé értékes faj. Többé-kevésbé gömbölyű termőtestét piramis alakú fekete szemölcsök fedik, átlagosan dió nagyságú, azonban mogyoró-ököl nagyságú, sőt néha még nagyobb is lehet. A gomba belsejében a kemény szürkésbarna hús fehérrel erezett. Jellegzetes illata a főtt kukoricára emlékeztet, finom dióízű.

Előfordulása

Bükk- és tölgyfák alatt élő faj. Széles körben elterjedt Közép- és Dél-Európában, valamint Skandinávia déli részén. Általában 10-30 centiméterre a föld alatt él, ezért nem könnyű megtalálni.

Keresése

Nincs könnyű dolga annak, aki segítség nélkül akarja megtalálni a szarvasgombát.
Árulkodó jelek persze vannak: a termőtestek vonzzák a gombaszúnyogokat, ezek jelenléte elárulja a talajban rejtőző szarvasgombát.
Egyes esetekben a szarvasgombatelep felett nagy területen kiég a fű. Nyomra vezethet, hogy a gomba a növekedése során megrepeszti a talajt, és ezek a repedések láthatóvá válnak, ha az avart elkotorják. Máskor apró legyek vagy vadtúrások jelzik a gombát.
Jobb eredményt lehet elérni segítőtársakkal. A hagyományos, önkéntes nyomravezető a sertés. Nem kell tanítani, idomítani, mert imádja a szarvasgombát. Ez egyben a legnagyobb hátránya is, mert a megtalált gombát maga szeretné elfogyasztani. Ebből kifolyólag gyakran kerül sor összetűzésre a sertés és gazdája között. Itt általában a sertés húzza a rövidebbet, de nem mindig.
A sertéssel dolgozó gombászoknak gyakran hiányzik egy-két ujja. A kutyát viszont nem érdekli a szarvasgomba, meg kell rá tanítani. :Keresésre használják a vizslát: jól keres, de szíve szerint inkább vadászna. A labradorban kevesebb a vadászösztön, az ő figyelmét legfeljebb az egérlyukak terelik el.

Termőtest

2-7 (10) cm átmérőjű, szabálytalan gumó alakú, barnásfeketés színű, vastag kérgét sokszögletű, piramisszerűen kiemelkedő, fekete szemölcsök díszítik.

Termőrész

a termőtest belsejében, az erek felületén találhatók.

Hús

kemény, márványszerűen erezett, fiatalon szürkésfehér vagy sárgásfehér, idővel bíborbarna színű, szaga eleinte gyenge, majd főtt kukoricára emlékeztet, íze jellegzetes.

Előfordulás

júliustól decemberig, elsősorban meszes talajú lomberdők (tölgy, bükk) üde részein, erdőszélen, a föld felszíne alatt növő, nem ritka faj. Egy fészekben gyakran több termőtest is található.

Megjegyzés

keresésére régebben disznókat használtak. Összetéveszthető a mérgező rőt áltriflával, amit a szarvasgomba hamisítására használnak.
Az előírások szerint június 15-től december 31-ig gyűjthető, a rendeletbe foglalt feltételekkel.


Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári szarvasgomba témájú médiaállományokat.