Címerhatározó/Andreovich címer

Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Andreovich, Andreovits, Andreovics családok címerével foglalkozik.


Andreovich 1763

szerkesztés
 
Ch→

Nagy Iván:

A nemességet szerzé Andreovich András 1763 júniusban. Címere ilyen: A pajzs fölső részének közepétől két hajlott vonal nyúlik le a pajzs jobb és baloldalához; és így három udvar alakul, melyek közül a jobb oldaliban ezüst mezőn fél fekete sas kiterjesztett szárnnyal s piros nyelvvel és körmökkel látható. A baloldali piros udvarban fehér vagy ezüst ló ágaskodik. Az alsó kúpos kékszín mezőben arany szalagról függ egy drágaköves postakürt. A vért fölötti sisak koronáján páncélos kar nyugszik, villogó kardot tartva. Körül van véve két kiterjesztett fekete sasszárnytól. A foszladék innen ezüst-vörös, onnan arany-kék. E család most Temes megyében birtokol. Belőle Péter 1812-ben a Ludoviceára tett adakozásával hagyta föl emlékezetét.[1]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. ELSŐ KÖTET.[2]

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[3][4]

  • Külső hivatkozások:

Andreovics 1785

szerkesztés
 
Ch→

Borovszky:

Bieliczky József 1782-ben megvette a fólyai nemesi birtokot. II. József császár erre őt és vejét, Andreovics Györgyöt 1785 márc. 7-én nemesi rangra emelte. József fia Ignácz 1832-ben azzal a kéréssel fordult Temes vármegyéhez, hogy vegyék fel a nemesek jegyzékébe. A vármegye azonban nem teljesítette kérését, mert nem igazolta, hogy II. József meg nem koronázott királytól kapott nemeslevelét később a koronázott király megerősítette volna.[5]

  • Irodalom:

TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Néhai Lendvai Miklós anyagának felhasználásával írta: Reiszig Ede dr., a közp. szerk. biz. tagjaIn: Borovszky [6]

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913.

  • Külső hivatkozások:



Andreovits 1804

szerkesztés
 
Ch→

Borovszky:

Mihály a XIX. század elején megvette a petrovoszellói (Temespéteri) nemes birtokot. 1804 nov. 15-én címeres nemeslevelet nyert I. Ferencz királytól. A család 1860-ig volt birtokos Temespéteriben.[7]

  • Irodalom:

TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Néhai Lendvai Miklós anyagának felhasználásával írta: Reiszig Ede dr., a közp. szerk. biz. tagjaIn: Borovszky [8]

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913.

  • Külső hivatkozások:


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs