Címerhatározó/Appel címer
|
|
|
|
|
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Appel család címerével foglalkozik.
kapocsányi Appel
szerkesztésMCK:
Appel de Kapocsány. 30. T. 2. I. Ferenc király 1823. V. 9. Appel Károlynak Kapocsányra ad adományt és c. n. l. - Hit. másolat Bihar vm. lt. kgy. 1824. VIII. 3. - Kk. LXIV. 855.[1]
Kempelen:
Appel (kapocsányi). Czímeres nemeslevelet 1823. máj. 9. kapott A. Károly. (LR. LXIV/855.) – Czímer: vágott paizs; fenn vörös mezőben kosfej; alul fekete mezőben két keresztbe tett tölgyfa-lomb, mindegyiken 3–3 makk, 3 (1 + 2) arany méh által kisérve; sisakdisz: jobbról arany-fekete, balról vörös-ezüst kiterjesztett sasszárnypár között növekvő ezüst ló; takarók: fekete-arany, vörös-ezüst. (NIf. I/143.)
Borovszky:
Appel báró. A család Bécsből származik. Őse György 1654 febr 28-án nyert címeres nemes levelet Utóda: Ferencz Miklós cs. kir. főhadibiztos, az erdélyi főhadi kormány előadója (szül. 1757, †1822). Fiai közül: Keresztély cs. kir. lovassági tábornok, 1850-51-ben a III. hadsereg parancsnoka és Magyarország parancsnokló tábornoka. 1834 febr. 4-én József cs. kir. altábornok Bács-Bodrog és Torontál vármegyék táblabírája (†1855, Görz). 1846-ban osztrák lovagi rangra emelkedtek. József fiai: József (szül. 1823, †1889) 1884-ben, János cs. és kir. lovassági tábornok, 1860 ápr. 13-án osztrák bárói rangot nyertek; utóbbi 1883-től 1903-ig Bosznia és Hercegovina parancsnokló tábornoka, 1900-ban a Szent István-rend nagykeresztjét kapta. Neje: Asguthi Körtvélyessy Johannakisfaludon volt birtokos. Fia: Jenő János (szül. 1857) cs. és kir. huszárkapitány szolg. kívül.[2]
Gudenus:
Rangemelések. Osztrák nemesség ás lovagi rang: 1846. január 31. (Diploma: Bécs, 1851. jún. 15.)
Osztrák bárói rang: Bécs, 1860. április 13.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[3][4]
TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Néhai Lendvai Miklós anyagának felhasználásával írta: Reiszig Ede dr., a közp. szerk. biz. tagja. In: Borovszky: TEMES VÁRMEGYE. [5]
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. I. 142.
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest, I. 1990. 60.
- Külső hivatkozások:
Lásd még: