Címerhatározó/Bethlen címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bethlen családok címerével foglalkozik.

---

betleni Bethlen

Betleni Bethlen Sámuel 1693. március 1., Bécs I. Lipót bárói rang és címer

P 1955 Bethlen cs. lt. Családtagok ir.

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

• 
  Nyitott fedelű láda Bethlen Kata monogramjával és címerével, 1695
• 
  Bethlen Klára halotti címere
• 
  Bethlen Kata, Kemény Ferencné halotti címere, 1830
• 
  Bethlen Bálint halotti címere, 1946
• 
  Bethlen Ödön halotti címere, 1927
• 
  Bethlen Ödönné, Wesselényi Sarolta halotti címere, 1928
• 
  Bethlen Béla halotti címere, 1979
• 
  Bethlen Géza halotti címere, 1911
• 
  Bethlen Gergely halotti címere, 1816
• 
  Bethlen György halotti címere, 1685
• 
  Bethlen Károly halotti címere, 1914
• 
  Bethlen Lajos halotti címere, 1679
• 
  Bethlen Farkasné, Mikó Katalin halotti címere, 1841
• 
  Bethlen Ádámné, Gyulai Katalin halotti címere, 1844
• 
  bethleni Bethlen címer, 1700, Alsórákos

---

iktári Bethlen

Bethlen címert ábrázoló mázas kályhacsempe a gyulafehérvári fejedelmi palotából

A Becse-Gergely nemzetségből szármázik. Közös törzsből ered az Apaffy, a Somkereki Erdélyi, a Becsei, a Báthmonostori Tőttös és más családokkal. A nemzetségről első ízben 1258-ból van okleveles adatunk, midőn egyszerre nyolc tagja szerepel. János comes fia Apa, Demeter fia Dénes, János, Ernye, Lőrincz prépost, Lőrincz fia Lőrincz, Gergely, Bécha (Becse) fia Dénes comes. János fia Apának két fia volt: Gergely és Jakab. Az utóbbitól származik a ma is virágzó Bethleni Bethlen-család. A régebbi genealógusok még két fiút tulajdonítanak Apának: Pétert és Miklóst, az utóbbi az Apaffy-család őse. Karácsonyi János szerint ellenben az lktári Bethlen-család hihetőleg a Csolt-nemzetségből származott és közös eredetű volt a később Túróczba szakadt Neczpály-családdal. Iktárt e két család már a XIV. század közepén bírta s 1365-ben osztoznak rajta. Iktár 1552-ig maradt az Iktári Bethlen-család birtokában, de már a XV. század második felében a család tagjai: Gergely 1458-ban Szörényi bán, 1464-ben zsidóvári várnagy; Domokos 1468-76-ig erdélyi vajda és 1478-ban Szörényi bán, a török betörések következtében a Zaránd vármegyei Bethlen-Ősibe tették át lakhelyüket. A Bethleni Bethlen-család a XIX. század első felében telepedett le a mai Temes vármegye területén, midőn 1825-ben Pál, Gergely és Ferencz grófok, özvegy Bethlen Farkasné az Elek ágazatából, továbbá Sándor, Ádám, János és György grófok, özvegy gróf Bethlen Józsefné a Balázs-ágazatából, a borgói jószágokért kárpótlásul a paulisi, vlajkoveczi, podporányi, vojvodinczi, kustélyi és rettisovai nemesi birtokokat nyerték. Pál, Ferencz, Farkas és Lajos 1843-ban vlajkoveczi, kustélyi és podporányi részjószágaikat eladták Mocsonyi János táblabírónak. Jelenleg B. Leopoldina Temespaulison birtokos. Tagjai közül József (szül. 1823, †1896), aki Sissani Erzsébetet, gróf Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú özvegyét bírta nőül, a szabadságharcban huszárkapitányként vett részt. 1861-ben Versecz városát képviselte az országgyűlésen. Később Temes vármegye alispánja, majd temesvári kir. kataszteri és jószágigazgató lett. Fiai közül: Miklós 1898-ban Hunyad, 1902-ben Torontál főispánja volt.

• 
  Bethlen Sámuel sírköve, 1767, Héderfája, Bethlen-kripta
• 
  Bethlen Sámuel címere, 1767, Héderfája, Bethlen-kripta

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

---

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó