Címerhatározó/Gyulay címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Gyulai, Gyulay családok címerével foglalkozik.
marosnémeti és nádaskai Gyulai gróf
szerkesztés.jpg)
_halotti_c%C3%ADmere.png)
Magyarországból a XVII. században Erdélybe szakadt család, őse Ferencz váradi alkapitány 1651. A család főleg katonai pályán tűnt ki. Gy. Ferencz udvarhelyi főkapitány, valamint nejétől Kapy Máriától született Ferencz, István és Katalin nevű gyermekei 1694 jún. 2-án bárói rangot nyertek és ugyanő 1701 jan. 13-án gyermekeivel együtt grófi rangot. E család a XIX. század első felében Dugossello (Nyerő), Saravola (Sárafalva) és Nagyősz helységekben bírt földesúri joggal.
Baják:
A halotti címer szövege a rövidítések feloldásával:
IGNATZ GRAF GYULAI von MAROS-NÉMETH und NADASKA 1 k.(aiserlicher) k.(öniglicher) wirkl.(icher) Geheimer-Rafh und Kámmerer, G(oldenen) V(lieses O.(rdens) Ritter, M(aria) T(heresia) O.(rdens) Command.(eur) / U(ngarische) S(tephan) O.(rdens), Ö(esterreichische) L(eopold) O.(rdens) R(ussiche) A(lexander) N(ewski) O.(rdens) Gr.(osses) Kreuz, P(reussicher) R(oter) A(dler) O.(rdeus) l.Cl.(asse), B(ayerische) M(aximilian) I(oseph) O.(rdens) und G(rossfürst) H(essische) L(udwig) O.(rdens) Ritter, / BANUS von Croatien Dalm.(atien) und Slav.(onien), k.(aiserlich) k.(önliglicher) F(eld) Z(eug) M.(eister) und Hof-Kriegsraths/Praesident. Inhaber des Inf.(anterie) Reg.(iments) N(ume)ro 60 und Gr(ánzer)n. Reg.(iment) N(ume)ro 10 und 11. / Gestorben den 11 ten Nov.(ember). 1831.
Fordítása:
Marosnémeti és nádaskai Gyulai Ignác gróf császári királyi valóságos titkos tanácsos és kamarás, az
Aranygyapjas REnd lovagja, a Mária Terézia Rend középkeresztese, a magyar István Rend, az Osztrák Lipót
Rend és az orosz Alexander Nyevszkij Rend nagykeresztese, a Porosz Vörös Sas Rend 1. osztályának, a bajor
József Miksa Rend és a Hesseni Nagyhercegség Lajos Rendjének lovagja, Horvát-Szlavónország és Dalmácia
bánja, császári királyi táborszernagy és az Udvari Haditanács elnöke. A 60. gyalogezred és a 10. és 11. határőrezred tulajdonosa. Meghalt 1831. november 11-én.
A címer leírása:
Grófi koronával fedett, négyeit csücskös pajzs boglárpaizzsal, amelynek fehér(!) mezejében kétfarkú
ágaskodó arany oroszlán első lábaiban rostélyos fémsisakot tart. A nagypajzs 1. és 4., kék mezejében páncélos kar kivont görbe kardot tart.6 A 2. és a 3., vörös mezőben természetes csúcsos sziklán fél lábán álló fehér
galamb, csőrében zöld olajfaággal. A sisaktakartó jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös.7 A sisakdísz: sisakkoronából kinövő két fekete sasszárny, amely a boglárpajzson lévőhöz hasonló oroszlánt fog közre.
A címerpajzson alul rendjelek függenek.
I. Középen: Aranygyapjas Rend arany rendi láncon.8
II. Fölötte: Katonai Mária Terézia Rend középkeresztje vörös szegélyű fehér szalagon.9
III. Az Aranygyapjas Rend jelvényétől balra: Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje zöld
szegélyes vörös szalagon.10
IV. Az előbbitől balra: a Porosz Vörös Sas Rend lovagkeresztje két sárga sávos fehér szalagon.11
V Az előbbitől balra: a Szent Alexander Nyevszkij Rend keresztje vörös szalagon.12
VI. Az Aranygyapjas Rend jelvényétől jobbra: az Osztrák Császári Lipót Rend nagykeresztje fehér
szegélyes vörös szalagon.13
VII. Az előbbitől jobbra a Maximilián Joseph Katonai Rend lovagkeresztje fekete szalagon két fehér
és két kék sávval.14
VIII. Az előbbitől jobbra a Hesseni Lajos Rend lovagkeresztje vörös szegélyes fekete szalagon.15
JEGYZETEK
1. A Gyulai család 1586-ban kapta a nemességet, 1694. VI. 2-án a bárói és 1701. I. 13-án (Bécsben)
a grófi címet, (Liber Regius Transs. III. 18.). Előnevét Hunyad vármegyei helységekről vette. Gyulai Ignác, gr. Gyulai Sámuel (1773-1802) tábornok és br. Bornemissza Anna fia, 1781-ben hadapródként lépett be apja ezredébe. 1788-ban a II. bánáti határőrezredben lett őrnagy. Részt vett a
török háborúban, majd 1792-től a francia háborúkban. 1790-ben alezredes, 1795-ben a Benyovszky gyalogezrednél ezredes, 1797-ben tábornok. 1800-ban altábornagy, 1805-től hadtestparancsnok, 1806-tól haláláig horvát bán, 1813-ban táborszernagy, 1815-ben Ausztria katonai
parancsnoka, 1816-ban a Határőrkerület polgári kormányzója, 1823-ban Csehország, 1829-ben
Bécs katonai parancsnoka, végül 1830-ban a császári királyi Udvari Haditanács elnöke lett. (Wurzbach: VI. köt. 77-80., Szinnyey: IV. köt. 140-141., Nagy /., IV. köt. 488-489.)
2. 1806-ban, horvát bánként lett valóságos belső titkos tanácsos. (Uo.) Kamarásságának kelte ismeretlen.
3. 1801-ben lett a 60. gyalogezred tényleges, és horvát bánként 1823-ban a 10. és a 11. báni határőrgyalogezred névleges tulajdonosa. (Schematismus für des k. und k. Heer und für die k. und k.
Kriegsmarine für 1913. Wien, 1912. 622., 1541.)
4. 1763. IX. 11-én Nagyszebenben született, Bécsben halt meg és Zágrábban temették el.
5. A bárói diploma szerint ezüst mezőben természetes színű oroszlán tartja a sisakot, amelyen sisakdísz is van, mégpedig két fekete sasszárny között három strucctoll. A grófi címer szerint viszont a
mező kék, az oroszlán pedig arany színű. (MNZS: I. köt. 118.) A halotti címer ábrázolása tehát hibás és heraldikailag is helytelen, mivel fehér (ezüst) mezőben nem állhat arany oroszlán.
6. A bárói diploma szerint vörös ruhás kar aranymarkolatú görbe kardot tart, míg a grófi címerben a
mező színe arany és a kard hegyén egy török fej van. (Uo.) A halotti címer ábrázolása tehát pontatlan. (Téves címert közöl Nagy Iván IV. 486. és Gudenus I. színes képtáblája.)
7. A színek helyesen jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. (Uo.)
8. 1830-ban lett tagja a Rendnek. (La Toison d'or (Ginq Siecles d' Art et d' Historie Exposition 14
juillet 30 septembre 1962 Cataloque Brügge 1962. 64. (no. 920.)
9. A Rendet 1758. XII. 12-én Mária Terézia alapította három osztállyal. Gyulai 1793. X. 13-án kapta
meg a lovagkeresztet, és 1800-ban a günzburgi (1799. V. 24.) és a krumbachi (1800. VI. 11.)
helytállásáért a középkeresztet. (Felszeghy K: 210. [362. szám], 222. [526. szám]. A rendjel,
amelynek itteni ábrázolása a feliratát „FORTITUDINF nem jelzi, a 2. világháború végén a Hadtörténeti Múzeumból eltűnt. Makai Ágnes: A katonai Mária Terézia Rend emlékei múzeumunkban.
A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. 1987/2. 193-255.
10. A Rendet 1764. V. 5-én Mária Terézia alapította három osztállyal. Gyulai 1831. IX. 5-én 50 éves
katonai szolgálati évfordulójára kapta. (Névjegyzék 56. [663. szám] IV. köt. 141.) Az ábrázolás a
rendjel feliratát: „Publicum Meritorum Praemium" nem jelzi.
11. Vilmos György Brandenburg-Bayreuth örökös hercege 1705-ben alapította öt osztállyal. Gyulai
1814-ben kapta III. Frigyes Vilmos porosz királytól. (Ua. mint az 1. jegyzet). A halotti címer szövege 1. osztályt említ, de az ábrázolt rendjel 3. osztályú lovagkereszt.
12. Katalin cárnő alapította 1725-ben. Gyulai 1814-ben kapta I. Sándor cártól. (Uo.)
13. I. Ferenc 1808-ban II. Lipót tiszteletére alapította. Gyulai 1814-ben azért kapta, mert 1814. II. 1-jén a briennei ütközetben rohammal elfoglalta az Aube-hídfőt. Az ábrázolás a rendjel feliratát „integritati et merítő" nem jelzi, míg a középmező monogramját: F(ranciscus) I(mperator) A(ustriae)
tévesen L(eo)P(oldus)-nak írja. (Uo.)
14. 1806-ban alapította a bajor király három osztállyal. Gyulai 1814-ben kapta. (Uo.)
15. Lajos hesseni nagyherceg alapította 1807-ben öt osztállyal. Gyulai 1814-ben kapta. (Uo.) (A Gyulai által szintén birtokolt osztrák „ágyúkeresztet", mint tömegkitüntetést a halotti címer nem ábrázolja.)
- Irodalom:
BAJÁK LÁSZLÓ: CÍMEREK A GYÁSZSZERTARTÁSOKON, HALOTTI CÍMEREK A 19. SZÁZADBÓL. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. 1997. 178-179.[1]
- Külső hivatkozások:
Edelsheim-Gyulay
szerkesztésGyulay Ferenc József (1798–1868) császári–királyi tábornagy, a szárd háborúban az osztrák birodalmi haderő parancsnoka, gróf Gyulay Ignác császári és királyi táborszernagy és Julia von Edelsheim osztrák bárónő fia. Nem született gyermeke, ezért 1866-ban örökbe fogadta felesége unokaöccsét, Leopold Wilhelm von Edelsheim báró vezérőrnagyot (1826–1893), aki felvette a Gyulai nevet is, Edelsheim-Gyulai Lipót Vilmos néven bárói, majd grófi rangra emelték, s e néven az Edelsheim-Gyulai család megalapítója lett. Később lovassági tábornoki rendfokozatot is kapott. Az ő egyik dédunokája, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő 1940-ben Horthy István repülőtiszthez (1904–1942), Horthy Miklós kormányzó fiához, a Magyar Királyság kormányzóhelyetteséhez ment feleségül.
Gyulay család a puskások között
szerkesztésFelföldi János, Literatus Péter kapitány, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres másképpen Gyulay Péter, Szabó Antal, Lázár Tamás, Nagy Somogyi Márton, Lugassy Mátyás, Szilágyi Tamás, Dévay Miklós, Prdely János, Vizaknay András, Fejérváry János, Nemes Borosay János, Balogh másképpen Literatus Tamás, Keresy Péter, Golai János és István, Zindy Balogh János, Fekete Miklós, Gorozlay János és Demeter, Nagy András, Sorbanfalvi Baranyai Máté, Miskey Gergely, Kereshanyai Miklós, Révy János, Nagy János, Kariardy Egry Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Antony másképpen Dobos Tamás, Horváth János, Szíjgyártósegesdy István, Kobory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Karády János, Vajda György, Dévay János, Sárády Mihály, Deres János, Fejérváry Mátyás, Torday János, Sárdy Mihály, Törökkeresztúri János, Fejérváry György, Tótváradgyay Mihály, Oroszi Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Reewelei Gerőcs István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy másképpen Hegedűs Márton, Nagy Tarpai Balázs, Óváry András, Kovács István, Lugossy Miklós, Balogzesedy János, Fejérváry Bertalan, Nagy másképpen Gomboczy Mihály, Rácztótváradiay Márton, (Literatus) Ráczkövy István, Fejérváry János, Pniedy István, Somay György, Székely István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs, Toroskay István.
1611. május 1., Szeben Báthori Gábor címer
F 7 Armales XX. 14
Vö. Puskások címere
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
gyulai Gyulay
szerkesztés
Kárász Géza az «asztali szerek» között4 [4 <1884-es> Ötvöskiállítási lajstrom 23. l. 1. szám.] egy serleget állít ki, melyre egy gróf Gyulay-féle teljes czímer van kivésve. Ennek teljes leírása Siebmacherben olvasható, itt röviden csak azt jegyzem meg, hogy e czímer nem a maros-németi és nádaskai, hanem a vele semmi rokonságban nem álló gyulai Gyulaiakat illeti s az így bővített czímert Gyulay Ferencz nyerte grófi rangra emelése alkalmával 1735-ben, minél fogva látjuk, hogy a serleg készítési kora jóval megelőzi e czímer korát. (12. ábra.) [4]
- Irodalom:
Csergheő Géza: Családi czimerek régi hazai ötvösműveken. Archaeologiai Értesítő, 1888/2. 130-138. [5]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: